Azzal kezdeném az élménybeszámolómat, hogy elmagyarázzam a kedves Olvasónak, mit is jelent a címben szereplő „kimaradt” szó? Amióta a barátaimmal – zömmel a Szádvárért Baráti Kör tagjaival – közösen megkezdtük a régmúlt évszázadok legtöbb esetben romokban fennmaradt középkori várainak meghódítását, mindig készítettünk egy előzetes tervezetet. Hová, mikor és mi módon jutunk el – ezt kigondoltuk a hosszú téli napokon, hogy majd amikor zöldellő mezőkre és hét ágra sütő Napra változik az időjárás, a gyakorlatban megvalósítsuk felmerült ötleteinket. De aztán mindig akadtak olyan gátló tényezők, hogy némely történelmi helyszín felkeresése kimaradt. A sok száz kilométeres úton előfordultak eltévedések, forgalmi akadályok, amik drága szabadidőnkből vettek el órákat, így pedig a várak felkeresésének lehetőségét. Nos, ezen a túrán ilyen eddig elszalasztott műemlékeket vettünk célba.
Címke archivum: várak
Várak, templomok, zord hegyek és a Dunajec
Kedves Várbarátok!
Tagtársaink nem csak Szádvárt látogatják, ezúttal a Felvidéken gyűjtöttek erőt a július 30-án induló Vármentő Hétre. Szatmári Tamás beszámolója következik.
Sokat gondolkoztam, hogy a baráti társasággal végrehajtott három napos kirándulásnak milyen címet is adjak? Hiszen annyi kedves élményt kellene beszorítanom a címbe, amiről annak idején az irodalom órákon megtanultam, hogy „figyelemfelkeltőnek” kell lennie. Így hát végül ezt a hosszabb mondatot találtam ki rá. A kirándulás részletein már a téli hónapokban rengeteget töprengtünk és leveleztünk egymással, mire kialakult a végső változat.
10 év Szádváron
Kenéz Andrea sorozata, 6. rész
Tomatás Tímea – Szatmári Tamás:
Megalakult Szádvár Baráti Köre
Várak, kastélyok, templomok, 2007/1. szám
Várak, Kastélyok, Templomok – és Szádvár
A Szádvárért Baráti Kör 2006 őszi megalakulásáról és első sikeres vármentő tevékenységéről a Várak, Kastélyok Templomok című, a vár- (kastély- és templom) barátok előtt jól ismert folyóirat III. évfolyamának első számában jelent meg beszámolónk. Büszkeséggel és örömmel töltött el bennünket, hogy a tekintélyes szerzők által nagyra becsült és története során végig szakmailag igen igényes és egyben látványos megjelenésű történelmi és örökségturisztikai folyóirat közlésre és bemutatásra érdemesnek tartotta kezdeményezésünket.
Várjáró Magazin 1.szám
Hancz Erika: Yedikule – Isztambul
Isztambul csodás, semmihez sem fogható hangulatos, pezsgő utcáin sétálunk. Abban a városban, melyben Európa és Ázsia, a kelet és a nyugat, a régi és az új találkozik. Békésen megfér itt a régi ruhába öltözött utcai serbetárus (serbetnek nevezett frissítő italt árusító személy) és a modern üzletember. Az európai városnegyed Aranyszarv-öböltől délre fekvő része viszont még most is főleg a történelmi nevezetességeiről híres. A törökök szép sorban újítják fel a régi épületeket; megújulnak a régi dzsámik, a síremlékek, a fürdők. De minden műemlékre igaz ez? Sajnos nem.
Várjáró Magazin – Szerkesztői előszó
Kedves Várbarátok, Kedves Érdeklődők!
Mint a tavaszi mezők tarka virágtengere, olyan sokszínűen szép és gazdag várépítészetünk is. A hegyek ormain vagy éppen a rónák között emelkedő erősségek szinte mindegyike rejt magában oly szépségeket, mely megfogja az emberi képzeletet. Mindenki mást és másképpen lát belőlük, de az idővel dacoló ódon falak mindannyiunk számára egyfajta hídként szolgálnak a múlt és jelen között. A gyakran csak romként megmaradt várakban eljátszhatunk a gondolattal, hogy miként élhetett és érezhetett a letűnt korok embere. Ilyenkor hirtelen eltűnik az idő és megelevenedik előttünk a régmúlt; az ostromlott vár hősiesen küzdő katonái, a fáklyák pislákoló fényével megvilágított lovagteremi lakomák, vagy a várudvaron tartott vásárok forgataga. Egyszerre láthatjuk a múltat és a jelent, az utat, amelyen jöttünk és az utat, amelyen ma is járunk.