Szádvár legkorábbinak tartható részének, az ún. belső vár déli oldalán emelkedő impozáns magasságú várfalon végeztünk falkutatási, régészeti munkákat 2012. július közepén. Az ó-olasz típusú Új bástya, és korainak tartható kerek alaprajzú Kerek bástya között emelkedő, külső oldalon mintegy 10 méter, belső oldalon is 5 méter magasan megmaradt várfal állapota különösen kritikus, baleset- és életveszélyes volt. A Szádvárért Baráti Kör által a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott, és pozitívan elbírált, veszélyelhárítást támogató pályázat megvalósításának megelőző fázisaként kellett sort keríteni a kutatásra a várfal környezetében. A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaival, és az Egyesület önkénteseinek segítségével végeztük el, a kőműves munkákat megelőző régészeti feltárást.