Amikor 2007 márciusában a Szádvárért Baráti Kör tagsága és a hozzá csatlakozó önkéntesek Szádvár területén a II. Vármentő Napok alkalmával bőszen kaszabolták a beláthatatlan bozótost, hozzánk lépett egy munkás overálos idősebb úr kezében háromlábú állványra helyezett videó kamerával.
A „Szádvári Uradalom” őrizője és megörökítője
Vadon Jani, az ismert televíziós és rádiós műsorvezető új oldaláról mutatkozott be, amikor elvállalta a „Várfoglalók” című sorozat főszerepét.
De a viharos történelmi évszázadokat túlélt, napjainkra jórészben romba dőlt épületeket nem a hagyományos, történelem tanár stílusban mutatta be, hanem a tőle megszokott, könnyed, laza, vicces poénokkal megtűzdelt szlengben tárta a nagyközönség elé.
Engel Pál történész tézise szerint a középkorban épített várak eleinte a birtok tartozékainak számítottak, ugyanúgy, mint például a környékbeli jobbágyfalvak vagy az út- és révvámok. Éppen ezért a viharos magyar történelem miatt nagyon megfogyatkozott számú korabeli oklevelekben, a legtöbb esetben a birtokok határát meghatározni akaró hivatalos, királyi vagy egyházi tisztségviselők, meg sem említették magát az erősséget, hanem inkább a bejárások során jól észlelhető terepadottságokra koncentráltak, azokat jelölték meg írásaikban. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a kirendelt hivatalnok és írnoka a tanúk és a szomszédos földesurak képviselőivel közösen bejárták az adott birtok határait, azt határjelzőkkel látták el, az esetleges vitás kérdéseket megtárgyalva. Könnyű belátni, hogy a földbirtokos által épített új várat kellő személyzettel és folyamatos élelmiszer küldeményekkel kellett ellátni egész fennállása során.
Az Esterházy-uradalom épületei
Immáron 455. éve került sor Szádvár ostromára. Patócsy Zsófia hősies helytállásáról emlékeztünk meg, köszönet érte szögligeti tagtársainknak!
