A Szögliget határában emelkedő Szádvár megépítésének időpontja nem ismeretes, első említése V. István 1268-ban kelt okleveléből származik.

Története során több birtokosa is volt, a legjelentősebb szerepet a Bebek család játszotta a vár életében. A mohácsi csata után Bebek Ferenc birtoka, ő és fia, Bebek György jelentős építkezéseket végeztek a várban. Az erődítmény ekkor főbb vonalaiban elnyerte végleges formáját, többek között ekkor épültek a rondellák, és ritka megoldásként az északi oldalon létesített kötélpályás teherfelvonó, amit „csigának” neveztek.

Szádvár legsúlyosabb ostromát 1567 januárjában élte át, amikor Schwendi Lázár felső-magyarországi főkapitány hadai a várat körülzárva, négynapi ágyúzással az északi fal egy szakaszát megbontották, aminek következtében Bebek György hősiesen védekező felesége, Patócsy Zsófia – szabad elvonulás fejében – a várat föladni kényszerült.

A XVII. században egymást váltották tulajdonosai. Szádvár „elrontásáról” 1686-ban döntöttek Bécsben.

Hazánk egyik legnagyobb alapterületű vára jelenleg romokban áll, azonban egy lelkes társaság még 2006-ban elhatározta, hogy megmenti a várat a jövő generációja számára…

Elért eredményeikről bővebben az Egyesület menüpontban lehet tájékozódni.