…addig álljon itt egy csoportkép a 2014 augusztusi vármentés hőseiről :)
Albert Ferenc: Bebek rege
Bebek rege
/Egy Ferenc verse/
Egyszer egy Bebek, kegyeltje lett
egy felettes embernek, melyet
nemesek emeltek fel, s lett nemzete,
s e medence felszentelt embere.
Eme felkent, meglebegtetett egy levelet.
Ebben szerepelt kegyes rendelete:
– E telek legyen Bebekek ments helye,
nevelkedjenek ezen nemes gyermekek!
Legyen hegye, s vele tetemes erdeje,
mezeje; cseperedjen rengeteg cserje!
Olvasd tovább →
Káli Gábor Csaba: Bebek Ferenc és György. Két 16. századi főúr rövid életrajza
Tanulmányom két főszereplője pelsőczi Bebek Ferenc és fia, Bebek György. Mindketten a 16. század hírhedt-híres földesurai voltak. Igazi reneszánsz főurak. Változatos életük során harcoltak a Szapolyai család és a Habsburg királyok oldalán, szolgálták Izabella királynét, jártak Konstantinápolyban Szulejmán Fényes Portáján, nevükhöz fűződik számtalan pártváltoztatás, árulás, hatalmaskodás. Ha kellett, barátkoztak a törökkel, ha érdekük úgy kívánta, harcoltak ellenük. Életük nagy részét a harcmezőn töltötték. Számtalan ostrom, hadjárat részesei voltak. Természetesen a családi vagyon gátlástalan szaporítása, valamint a féktelen hatalomvágy sem volt tőlük idegen. Végül mindketten elbuktak.
Pelsőczi Bebek Ferenc valószínűleg 1500 körül születhetett, édesapja Bebek János, édesanyja Somi Katalin volt. Fivére, Imre egyházi pályára lépett, királyi titkárként már Mohács előtt az udvarban szolgált, később Szapolyainak, majd özvegyének, Izabellának a szolgálatában látott el diplomáciai szolgálatot. A családfán szerepel még egy Antal nevű testvér is, de ő még gyermekként meghalt.[1] Ferenc úrfiról nem tudom, hogy iskoláit hol végezte. A korabeli főúri udvarok szokásai szerint kiskorában biztosan magántanárok tanították meg az alapvető ismeretekre és a latin nyelv elemeire. Később a családdal jó viszonyban vagy rokonságban lévő főúri udvarban folytatódott a nevelése, de minden bizonnyal a királyi udvarban is megfordult. Talán egyetemet is járt, hiszen mint látjuk meglehetősen jól eligazodott Izabella olaszos, lengyeles műveltségű és nyelvű udvarában. A korabeli pletyka szerint még udvarolt is a királynénak, sikertelenül. „Fuss parázna Bebek, Mert nem szerettelek” – szólt róla a korabeli gúnyvers.[2] Aligha hihető, hogy latinul udvarolt, vagy tolmács alkalmazásával kellett volna tárgyalnia Izabellával. Olvasd tovább →
A Felső-magyarországi Várak Egyesületének közgyűlése
Az egyesület – melynek a Szádvárért Baráti Kör is tagja – tisztújító közgyűlését Horváth Jenő ügyvezető elnök 2014. július 11. napjára hívta össze Hollókőre a dr. Román András Látogatóházba. A közgyűlésen az SzBK is képviseltette magát.
A közgyűlés két részből állt. Az első részben az ügyvezető elnök előterjesztette a 2013. évre vonatkozó beszámolót, és pénzügyi mérleget, majd a 2014. évi működési és pénzügyi tervet. Ennek elfogadása után került sor a tisztújításra. A Felső-magyarországi Várak Egyesületének elnöke, Perényi Zsigmond más, fontos állami feladatai miatt nem vállalhatta tovább a tisztség ellátását, így a közgyűlés Perényi Jánost választotta az egyesület elnökéül, az elnökség többi tagját – Horváth Jenő ügyvezető elnököt (Füzér) és Szabó Csabát (Hollókő) – tisztségében megerősítette.
Várjáró Magazin 9. szám
Szatmári Tamás: Életem első vára: Sirok (sokadszor megnézve)
Kezdeném a mondókámat azzal, hogy a Tisztelt Olvasótól elnézést kérjek, mivel ez a cikk teljesen szubjektív, a saját érzelmi állapotomtól fűtöttre sikeredett. Hogy miért is? Erre már a címben próbáltam utalni. Sirok az a vár, amit életemben először felkerestem. A jó öreg Freud óta pedig köztudott, hogy az első benyomás a legfontosabb. Tehát először is forgassuk vissza a történelem kerekét jó 40 esztendővel. Olvasd tovább →
Tokár László: Egy év Szádváron V. rész
Laci bácsi ismét jelentkezik. Beszámolójában megfordulunk Edelényben, Martonyiban és természetesen Szögligeten is.
Sorozatának 5. részét fogadjátok szeretettel!
Tokár László: Egy év Szádváron V. rész
(Típus: Microsoft PowerPoint (.ppsx), méret: 11 MBájt)