Engel Pál történész tézise szerint a középkorban épített várak eleinte a birtok tartozékainak számítottak, ugyanúgy, mint például a környékbeli jobbágyfalvak vagy az út- és révvámok. Éppen ezért a viharos magyar történelem miatt nagyon megfogyatkozott számú korabeli oklevelekben, a legtöbb esetben a birtokok határát meghatározni akaró hivatalos, királyi vagy egyházi tisztségviselők, meg sem említették magát az erősséget, hanem inkább a bejárások során jól észlelhető terepadottságokra koncentráltak, azokat jelölték meg írásaikban. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a kirendelt hivatalnok és írnoka a tanúk és a szomszédos földesurak képviselőivel közösen bejárták az adott birtok határait, azt határjelzőkkel látták el, az esetleges vitás kérdéseket megtárgyalva. Könnyű belátni, hogy a földbirtokos által épített új várat kellő személyzettel és folyamatos élelmiszer küldeményekkel kellett ellátni egész fennállása során.
Tripla X – a XXX. Vármentő Napok
Két okból választottam az amerikai akciófilm címét az élménybeszámolóm élére. Elsőként büszkén hivatkozhatom rá, hogy immáron 30. alkalommal gyűltünk össze a Vármentő Napok keretében Szádvár megóvására. Másodsorban a tervünket igen sok egyeztetés előzte meg, így mondhatjuk hadműveleti akciónak is. A hosszú téli hónapokban tárgyaltunk a szállás és étkezés részleteiről, fogadtuk az érdeklődőket, visszajeleztünk nekik, bármilyen kérdésük merült is fel. Persze mindannyian izgultunk, hiszen a járvány miatt az elmúlt két esztendőben elmaradtak a tavaszi vármentések.
Szádvári Ordas Íjászok
Várjáró Magazin, 59. szám
Gyulavári Zsuzsanna: Omán – Nizwa erődje
Nizwa városa az Ománi-öböltől kb. 140 km-re, a Hadzsar-hegység lábánál helyezkedik el. Omán egyik legidősebb és legtörténelmibb városa, ami a VI. században az ország fővárosa volt. Jelenleg kereskedelmi és oktatási központja a térségnek, fő tevékenysége a gazdálkodás. Leginkább cukorfeldolgozásból, bőrcserzésből, szőnyegkészítésből, fémmegmunkálásból élnek. Az elhelyezkedése miatt jelentőséggel bírt a szárazföldi védekezésben és emiatt építették meg itt az erődöt.
A szádvári pecsétnyomó
A 16 esztendeje alakult Szádvárért Baráti Kör vármentő munkásságát eleinte a műemlék területét elborító bozótos ritkítása jelentette. Miután sikeresen felvettük a kapcsolatot a miskolci Herman Ottó Múzeummal, Gál Viktor régész irányításával nekikezdhetettünk a várrom területének kutatásához is. A föld ontani kezdte a tárgyakat, amelyek mindegyike a múltról vall.
Lehetetlen felsorolni, hogy milyen sokféle lelet idézi fel az egykori várlakókat. Azonban csak egyetlen tárgy az, amit pontosan egy emberhez lehet kötni, ez pedig Szalonnai Pál pecsétnyomója. Kíváncsiságomat ezért keltette fel, így hát megpróbálom róla a feledés pókhálóját lesöpörni.
XXX. Vármentő Napok
Kedves Vármentő Barátunk!
Elérkezett a jubileumi, XXX. Vármentő Napok ideje! Az utóbbi két évben a tavaszi Vármentő Napok rendre elmaradt, és a járvány ismételt év eleji felfutása miatt most is bizonytalan a helyzet, mi mégis reménykedünk, hogy idén már lehetőségünk lesz a tavaszi munkák elvégzésére Szádvárban. Az őszi vármentésen a ráckevei diákok hathatós segítségével nagyon jól haladtunk, de vannak még megtisztítandó részei a várnak.
Terveink szerint a márciusi hosszú hétvégén, 2022. március 13-14 -én (vasárnap-hétfő) folytatjuk a munkát, ahová szeretettel várunk! (Idén március 14. hétfő szabadnap lesz, amit március 26-án kell ledolgozni.)