Kategória bejegyzései: Cikkek
A szádvári uradalom a vár elpusztítása utáni első évtizedekben
Engel Pál történész tézise szerint a középkorban épített várak eleinte a birtok tartozékainak számítottak, ugyanúgy, mint például a környékbeli jobbágyfalvak vagy az út- és révvámok. Éppen ezért a viharos magyar történelem miatt nagyon megfogyatkozott számú korabeli oklevelekben, a legtöbb esetben a birtokok határát meghatározni akaró hivatalos, királyi vagy egyházi tisztségviselők, meg sem említették magát az erősséget, hanem inkább a bejárások során jól észlelhető terepadottságokra koncentráltak, azokat jelölték meg írásaikban. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a kirendelt hivatalnok és írnoka a tanúk és a szomszédos földesurak képviselőivel közösen bejárták az adott birtok határait, azt határjelzőkkel látták el, az esetleges vitás kérdéseket megtárgyalva. Könnyű belátni, hogy a földbirtokos által épített új várat kellő személyzettel és folyamatos élelmiszer küldeményekkel kellett ellátni egész fennállása során.
Az Esterházy-uradalom épületei
A szádvári pecsétnyomó
A 16 esztendeje alakult Szádvárért Baráti Kör vármentő munkásságát eleinte a műemlék területét elborító bozótos ritkítása jelentette. Miután sikeresen felvettük a kapcsolatot a miskolci Herman Ottó Múzeummal, Gál Viktor régész irányításával nekikezdhetettünk a várrom területének kutatásához is. A föld ontani kezdte a tárgyakat, amelyek mindegyike a múltról vall.
Szádvári leletek – fotó: Bubenkó Gábor
Lehetetlen felsorolni, hogy milyen sokféle lelet idézi fel az egykori várlakókat. Azonban csak egyetlen tárgy az, amit pontosan egy emberhez lehet kötni, ez pedig Szalonnai Pál pecsétnyomója. Kíváncsiságomat ezért keltette fel, így hát megpróbálom róla a feledés pókhálóját lesöpörni.
Két ember, egy újság
Két olyan emberről írok most, akik az 1960-70-es évektől kezdve jelentős tevékenységet folytattak a médiában, hogy a nagyközönség előtt megismertessék a trianoni békediktátum miatt az országhatár szélére szorult középkori műemléket, Szádvárt. Nem rajtuk múlott, hogy dicséretre méltó szándékuk, vagyis Szádvár megmentése nem valósult meg akkoriban, arra egészen 2006-ig, a Szádvárért Baráti Kör megalakulásáig kellett várni.
Szádvár katonái egykor és most
Gyakorta felmerül bennem a kérdés, hogy milyen lehetett a „kezdet kezdete” Szádvár esetében? Amikor a területet birtokló földesúr és néhány embere a Ménes-patak völgyében lovagolva kutatóan fürkészte, vajon hová építsenek várat a környező hegycsúcsok közül? Még napjainkban sem tudjuk, hogy a mély patakvölgy északi vagy a déli oldalának magaslatára húzták fel előbb az erősséget?
Bebek György szablyája
A Szádvárt egykoron uraló Bebek főnemesi család számos tagjának históriája kívánkozik mozivászonra, oly kalandos fordulatokkal járt. De szerintem közülük is toronymagasan kiemelkedik az utolsó Bebek-férfiú, György uraság élettörténete. Hiszen amikor világra jött 1529-ben Bebek Ferenc és Warkóczi Margit házasságából, a Magyar Királyságot a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni belháború sújtotta.
Magyar főnemesi házaspár korabeli ábrázolása