A cikk címe talán irodalmi asszociációt ébreszt, és nem véletlenül, mert valóban G. G. Márquez regényének címe motoszkált a fejemben, mikor a címen töprengtem. Mivel nagyon kíváncsiak voltunk már, hogy milyen a részben újjászületett vár, több tag és önkéntes résztvevő szinte csak azért jelentkezett a március 12 -15 -re meghirdetett rendezvényünkre, hogy végre láthassa, azonban ez a szigorított védekezés szabályai miatt nem valósulhatott meg.
Kategória bejegyzései: Beszámolók
A mű elkészült, az alkotó pihen
Az élménybeszámolóm címét Madách Imre örökbecsű „Az ember tragédiája” {1859 – 1860} című drámai költeményéből vettem át, kissé átszabva a szavait. De igen jól érzékelteti a lelkiállapotomat, amikor a december 19-i villámlátogatásom idején megpillantottam a Várhegy erdőségéből előbukkanó Szádvár frissen megóvott falait, elsőképpen a Csiga körvonalait.
A {sz}épülő Szádvár
Azért választottam a XXVIII. Vármentő Napokról szóló élménybeszámolómnak ezt a kissé furcsának tűnő címet, mert nem tudtam eldönteni, hogy melyik szót használjam arra a nagyarányú változásra, amely az elmúlt időszakban Szádvárral történik. Hiszen a 2006-ban még bozóttal eltakart, egyre nagyobb mértékű omlásokkal rongált várrom a megmentésére alakult Szádvárért Baráti Kör tagjai és önkéntesei által indított állagmegóvásokban egyre inkább visszanyeri régi formáját, a még álló kőfalak sebei lassan begyógyulnak. Ezen értem a „szépül” kifejezést, míg az „épül” szó alatt olyan objektumok létesítését, amelyek eddig nem léteztek az egykori Bebek-várban. Gondolok itt például a Csigából felvezető lépcsősorra. Tehát összefoglalva a szépülő és épülő műemléket mindenképpen érdemes felkeresni és a változásokat megtekinteni az Aggteleki Nemzeti Park területére látogatóknak.
GlobalGiving kedvezményes hét
Dobos János: Beszámoló a 40-es árokból – kocsma vagy pince?
Szádvár 1686-ban elhatározott „elrontását” megelőzően számos invertárium, azaz összeírás készült az erősség épületeiről, illetőleg azok berendezési tárgyairól. Ezek alapján megállapítható, hogy a vár területén több pincét alakítottak ki, melyeket a „prófont”, „rostélyos”, „nagy”, valamint „Sybilla” elnevezésekkel illettek. Elhelyezkedésük alapján pedig megkülönböztették a „Sáfár”, „Szabó” és „Porkoláb” ház alatti pincéket.A belső vár nyugati oldalán található pince sajnos kétséget kizáróan nem azonosítható ezek egyikével sem.
Az elnevezés tisztázásának egyik eszköze az objektum feltárása, majd az itt talált régészeti leletek, illetve az invertáriumokban szereplő felszerelések összevetése lehet.
A pár évvel ezelőtt kezdődött és az idei évben folytatott régészeti kutatás így a pince korabeli nevét vagy neveit illetően is választ adhat.
Beszámolónkban a feltárás eredményeit összegezzük az annak során szerzett élmények felidézésével.