A SZÁDVÁRÉRT BARÁTI KÖR EGYESÜLETI ALAPSZABÁLYA
(módosításokkal egységes szerkezetben)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) Az alapítandó egyesület leendő tagjai fölismerve Szögliget község határában emelkedő Szádvár, mint a hosszú időn keresztül feledésbe merült, pusztuló magyar műemlék megmentésének fontosságát, Szádvárért Baráti Kör (a továbbiakban SzBK) néven önálló egyesületet hoznak létre.

2.) Az egyesület
a) neve: Szádvárért Baráti Kör
b) székhelye: 3762 Szögliget Szabadság tér 26.
c) hatóköre: területi, a működés területe nem korlátozódik a székhely településére, de a működés kiterjedése nem éri el az országos szintet
d) emblémája:Az egyesület maga rendelkezik nevével, emblémájával, logójával, és minden, a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám, és a tevékenység televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATAI

1.) A SzBK célja és feladatai:
a) A Szögliget külterületén fekvő Szádvár népszerűsítése, mindazon törekvések segítése, melyek hozzájárulnak a vár ismertté tételéhez.
b) Szádvár és az egykori váruradalom területén fekvő Szögliget
közigazgatási határain belül található régészeti-műemléki emlékek,
valamint az azokra vonatkozó történeti források kutatásának
elősegítése, tevékeny részvétel a romterület megóvásában, rendezésében, a feltárásában, a romok konzerválásában és az esetlegesen tervezett rekonstrukciós munkálatokban.
c) A társadalom széles rétegeinek bevonásával a Szádvárral kapcsolatos hagyományápoló szemlélet növelése.
d) Mindazon törekvések segítése, melyek hozzájárulnak Szádvár fejlődéséhez.
e) Szádvárral kapcsolatos közösségteremtő évközi programok megszervezése és lebonyolítása.

A SzBK a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése érdekében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5.§ (1) bekezdésében meghatározottak alapján – mely szerint a kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára – a kulturális örökség megóvása közfeladatot látja el, az egyesület e közérdekhez, közfeladathoz kapcsolódóan közhasznú tevékenységet folytat.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól függetlenül működik; az egyesület vagyonából pártoknak támogatást nem nyújt.

A SzBK által nyújtott szolgáltatásokból tagjain kívül más kívülálló személyek is részesülhetnek, melyről a szervezet elnökének lakóhelyén kérhető felvilágosítás.

A SzBK célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, de ez a tevékenység az alapcél szerinti, az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységét, ideértve a közhasznú tevékenységet is, nem veszélyeztetheti.

A SzBK az egyesületi célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

A SzBK gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban megjelölt célra fordítja; vagyonát nem oszthatja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

2.) A közhasznú tevékenységet végző egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez; az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján az egyesület szolgáltatásai az egyesület tagjain (esetleges munkavállalóin), továbbá az önkénteseken kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

3.) Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

Az iratokba való betekintés a szervezet elnökének lakóhelyén biztosított.

4.) Az egyesület a vezető tisztségviselőket, az egyesület támogatóit, az esetleges önkénteseket, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

1.) A SzBK tagjai lehetnek: hazai és külföldi természetes és jogi személyek;

a) alapító tagok: a SzBK-t megalakító magánszemélyek, akik a rendes tagokkal azonos jogokkal rendelkeznek;
b) rendes tagok: akik teljes körű jogosultsággal rendelkeznek a SzBK működésében való részvételre, döntéshozatalra, tájékoztatásra (részletesebben lásd IV. pontnál)
c) társult tag lehet olyan jogi személyiségű (nyilvántartásba vett) szervezet, amelynek alaptevékenysége a SzBK működésével szorosan összefügg, a rendes tagokkal azonos jogokat élvez, felvételükről a Közgyűlés dönt, a SzBK működésében, vezetésében írásos meghatalmazással rendelkező képviselőin keresztül vesz részt.

2.) A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes. A tagsági jogviszony létrejöttéhez a belépési kérelemnek a közgyűlés 50%+1 szavazati aránnyal hozott elfogadó döntése szükséges; a pártoló tagságra (társult tagságra) a rendes tagság keletkezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Szádvárért Baráti Kör azokat a személyeket, akik nem tagok, az egyesületért végzett kiemelkedő munkájáért a közgyűlés külön határozattal tiszteletbeli taggá választhatja. A tiszteletbeli tag az egyesület közgyűlésének ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

3.) A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag halálával, nem természetes személy tag esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,
b) a tag kilépésével,
c) a Közgyűlés kizárási határozatával,
d) a tagsági díj befizetésének többszöri felszólítás ellenére történő elmulasztásával,
e) az egyesület megszűnésével;
f) tiszteletbeli tagnak a tagsági jogviszony megszüntetéséről szóló közgyűlési határozatával.

Az elhunyt tag tagsági jogviszonya halála napjával szűnik meg.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal (mely történhet e-mail-ben is, a tag személyazonossága egyértelmű igazolása, és az érkezés visszaigazolása mellett) bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tag kilépése esetén tagsági jogviszonya az erről szóló nyilatkozatának az egyesülethez érkezése visszaigazolása időpontjában szűnik meg, mely visszaigazolás a kilépési nyilatkozat formájához kell, hogy igazodjon.

A Közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha a tag magatartása jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy a közgyűlés valamely határozatát súlyosan vagy ismételten sérti.

A Közgyűlés kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki (amely) az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, akinek tevékenysége veszélyezteti az egyesület jó hírnevét, és a célokért való együttműködést. Nincs helye kizárásnak olyan cselekmény kapcsán, amelynek elkövetése óta egy év eltelt.

A Közgyűlés a kizárást kimondó határozat meghozatala előtt a döntést hozó ülés keretében meghallgatja az érintett tagot, más személyeket és egyéb információkat szerezhet be. Az érintett tag és más személyek által elmondottakat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A tag kizárása tárgyában a Közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel határoz. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és fel kell hívni a tag figyelmét a jogorvoslat lehetőségére.

A Közgyűlés a kizárásról szóló határozatát írásban is közli – igazolható módon – az érintett taggal, a megfelelő jogorvoslatra történő figyelmeztetéssel, figyelemfelhívással.

A Közgyűlésnek a rendes tag kizárását kimondó határozatával szemben valamennyi tag a határozatról való tudomásszerzéstől (a határozat közlésétől) számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

A pártoló tag tagsági jogviszonyának megszűnésére a (rendes) tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályok irányadóak, kivéve a 3. pont 1. bekezdésének d) és f) pontjában foglaltakat.

Amennyiben a tiszteletbeli tag magatartása jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy a közgyűlés valamely határozatát súlyosan vagy ismételten sérti, a közgyűlés a tiszteletbeli tagságát külön határozattal megszüntetheti.

A pártoló és tiszteletbeli tag tagsági jogviszonyának megszüntetésével szemben kizárólag az érintett pártoló-, illetőleg tiszteletbeli tag fordulhat bírósághoz, a határozatról való tudomásszerzéstől (a határozat közlésétől) számított 30 napon belül.

IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1.) A rendes, illetve a társult tag
a) jogosult
• részt venni a SzBK tevékenységében és rendezvényein, szerveinek munkájában, a Közgyűlés határozatainak meghozatalában,
• a rendes tag a maga személyében, a társult tag képviselője útján választhat és választható a SzBK bármely tisztségére,
• igényt tarthat érdekei képviseletére,
• a SzBK emblémájának használatára,
• tájékoztatásra a SzBK működéséről, gazdálkodásáról,
• javaslattételre a SzBK működésével kapcsolatban,
• a Közgyűlés összehívását kezdeményezni;
b) köteles
• teljesíteni a belépési nyilatkozat feltételeit,
• eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek,
• tagdíjat fizetni,
• neve, lakcíme megváltozásáról az SzBK-t értesíteni,
• biztosítani rendszeres email-elérhetőségét, és e-mail címének megváltozásáról az SzBK-t értesíteni, emellett
• a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását.

2.) A tagok (alapító, rendes és társult tagok) kötelesek havonta tagdíjat fizetni, melyet a Közgyűlés évente határoz meg a következő évre.

Az alapítás évében fizetendő tagsági díjakat az alapító Közgyűlés határozza meg. Amennyiben adott évben a Közgyűlés nem vizsgálta felül a tagdíjakat, úgy az előző évi tagdíj megállapítása van érvényben.

A tag a tagsági díjat minden hónap 10. napjáig köteles befizetni, új belépő tag esetén az aktuális havi tagsági díj a belépéskor esedékes. A tagsági díj legalább háromhavi összege befizetésének elmulasztása esetén a tagot határidő tűzésével írásban fel kell szólítani fizetési kötelezettsége teljesítésére.

A felszólítást a mulasztó tagnak oly módon kell kézbesíteni, hogy az átvétel igazolható legyen. A kézbesítés elektronikus úton is történhet, de a kézbesítésnek e formája csak abban az esetben szabályszerű, ha a címzett a felszólítás beérkezését elektronikus úton visszaigazolja.

A felszólításban figyelmeztetni kell a tagot arra, hogy amennyiben az előírt határidőre fizetési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, újabb határidő tűzésével ismételt felszólítás kézbesítésére kerül sor, amelynek eredménytelen elteltét követően a tagsági jogviszony megszűnik.

V. A SzBK SZERVEZETE

1.) A SzBK szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség -Tisztségviselői:
• elnök
• elnökségi tagok,
c) Felügyelő Bizottság,
d) esetleges Szakbizottságok.

a) KÖZGYŰLÉS

2.) A Közgyűlésre vonatkozó általános szabályok:
a) a SzBK legfőbb döntéshozó szerve, a tagok összessége,
b) évente legalább egyszer ülésezik, összehívását az Elnökség nevében az elnök kezdeményezi, illetve ha az alapító, rendes (és esetleges társult tagok) egytizede azt időponttal, valamint az ok- és tárgymeghatározással az elnöknél kezdeményezi,
c) ülésén az alapító és rendes tagok (és az esetleges társult tagok) mindegyike egy szavazattal rendelkezik,
d) a közgyűlés határozatképes, ha az alapító, rendes és társult tagok több mint fele (50%+1 fő) jelen van,
e) döntéseit a jelenlévők többségének egybehangzó szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt; amennyiben a Közgyűlésen jelenlévő tagok többsége (50%+1 fő) kívánja, titkos szavazást kell tartani,
f) ülései nyilvánosak, azon a tagokon kívül más kívülálló személyek is részt vehetnek, azonban a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható;
g) az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, ezért a levezető elnök felelős,
h) tisztségviselőit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja;
i) az alapszabály módosításához a Közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges;
j) az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

3.) A Közgyűlés összehívása és napirendje, működése:

A Közgyűlést az Elnökség nevében az elnök hívja össze a napirendet is tartalmazó írásos meghívóval, feltüntetve a Közgyűlés helyét és idejét. A meghívót a tagok részére a Közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 8 nappal korábban kell kézbesíteni, postai út igénybe vétele esetén ajánlott levélben, avagy az e feladattal megbízott tag személyes kézbesítése útján.
A meghívó átvételét a tagnak az átvétel dátumának egyidejű feltüntetésével, aláírásával kell igazolnia. A meghívó kézbesítése elektronikus úton is történhet, amennyiben a címzett annak beérkezését elektronikus úton – személyazonossága egyértelmű igazolása mellett – visszaigazolja.

A meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy amennyiben az eredeti időpontra meghirdetett Közgyűlés a megjelentek számára tekintettel nem minősül határozatképesnek, úgy az elnök legalább 3 nap múlva Ismételt Közgyűlést hív össze, amely Ismételt Közgyűlés az eredeti időpontra meghirdetett Közgyűlésre szóló napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz.

A tagok a közgyűlésen elektronikus úton is részt vehetnek, amennyiben a részt vevő tag személyazonossága aggály nélkül megállapítható.
A tag a döntési lehetőségek előzetes megismerésével szavazatát a közgyűlésen megbízott tagtársa meghatalmazásával is leadhatja. A mandátumból ki kell tűnnie a megbízó és a megbízott személyazonosságának, illetve a felhatalmazás irányának és terjedelmének.

A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé.

A SzBK Közgyűlésén napirenden szerepelnie kell:
• a SzBK tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentésnek, valamint a közhasznúsági mellékletnek;
• a SzBK éves költségvetésének és erről szóló jelentéseknek,
• az Elnökség beszámolójának,
• a Felügyelő Bizottság beszámolójának,
• a SzBK esetleges szakbizottságai és tagjai által beterjesztett javaslatoknak.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok, illetőleg az egyesület szervei a Közgyűlést összehívó elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában a Közgyűlést összehívó elnök jogosult dönteni; amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A Közgyűlés ülésének megnyitásakor az ülést összehívó elnök a jelenlévő tagok közül javaslatot tesz az ülést levezető elnök személyére, erről a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján döntenek.

A Közgyűlés üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az ülésen hozott minden lényeges döntést.

A jegyzőkönyvet a Közgyűlést levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag írja alá.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy mikor és hol készült, az aktuális taglétszámból hány tag jelent meg, a Közgyűlés ülése ennek megfelelően határozatképes, avagy sem. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a napirendi pontokat, továbbá a napirendi pontoknak megfelelő egyes döntéseknél meg kell jelölni a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók, és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is).

A Közgyűlésekről készített jegyzőkönyveket időrendi sorrendben le kell fűzni, így az ily módon rögzített/lefűzött jegyzőkönyvek egyben az egyesület döntései nyilvántartásának (közhasznúsági nyilvántartás) feleltethetők meg.

A Közgyűlés által hozott határozatokat – amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat vagy kötelezettségeket állapítanak meg, illetőleg harmadik személyt (ideértve a hatóságot is) érinthet – az érintettekkel a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban, ajánlott levélben, postai úton kell közölni.

4.) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre
a) az alapszabály elfogadása, módosítása,
b) az éves beszámoló megtárgyalása és jóváhagyása, valamint a jóváhagyással egyidejűleg a közhasznúsági melléklet elfogadása;
c) a SzBK éves költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadása,
d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, úgyszintén megszűnésének elhatározása,
e) a vezető tisztségviselők megválasztása, négy éves időtartamra, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság választott tagjainak visszahívása az egyesület tevékenységét veszélyeztető, az egyesület jó hírnevét sértő magatartás esetén,
f) a kizárási eljárás lefolytatása és döntés hozatala;
g) szakbizottság létrehozása, megszüntetése, az Elnökség szakbizottsággal kapcsolatos döntésének felülvizsgálata,
h) tagdíjak mértékének megállapítása,
i) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolóinak – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – megtárgyalása és elfogadása;
j) az egyesület a hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb szerződést kizárólag a közgyűlés külön felhatalmazása alapján köthet, amely (határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött) szerződés megkötésétől számítva évente a közgyűlés újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. (Ezt a rendelkezést az adott szerződésben szerepeltetni kell.);
k) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;
l) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

Az egyesület éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

b) ELNÖKSÉG

5.) Az Elnökség

a) A SzBK tevékenységét két Közgyűlés között az Elnökség irányítja. Az Elnökség a SzBK működését érintő minden kérdésben jogosult eljárni, kivéve az alapszabály által a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdéseket (lásd a V/4. pontnál)
b) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,
1. aki legalább korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a tevékenysége ellátásához szükséges körben (különösen a képviseleti joggal érintett ügycsoportban) korlátozta, és
2. a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
3. aki
3/a) magyar állampolgár, vagy
3/b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
3/c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

6.) Az Elnökség feladatai és hatáskörei:
a) a SzBK határozatainak végrehajtása,
b) a SzBK költségvetési tervezetének előzetes megvitatása, Közgyűlés elé terjesztése,
c) a közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése elfogadásra,
d) az ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása,
f) anyagi kötelezettségek vállalása a jóváhagyott költségvetés szerint.

7.) Az Elnökség tagjai
a) az elnök, továbbá
b) elnökségei tagok, akik meghatározott egyesületi feladattal rendelkező személyek.

Az Elnökség létszáma 3 fő, a Közgyűlés választja őket tagjai sorából.

8.) Az Elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei
a) az elnökségi ülésen és az elnökségi határozatok meghozatalában való részvétel,
b) észrevételek, javaslatok tétele, felvilágosítás kérése a SzBK működésével kapcsolatosan,
c) javaslattétel Közgyűlés, Elnökség összehívására, megbízás alapján a SzBK képviselete,
d) az egyesület elnökének akadályoztatása esetén az elnökség tagjai együttesen gyakorolják a képviseleti jogosultságot,
e) az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

9.) Az elnökségi tagok tisztsége megszűnik a mandátum lejártával, lemondással, visszahívással, a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

10.) Az Elnökség összehívása, működése

Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer, a közgyűlés ülését megelőzően ülésezik.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt (szervet) az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni, azonban a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze, az ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről a tagokat 8 nappal korábban kell értesíteni, írásos meghívóval – a meghívó kézbesítésére a közgyűlésnél irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A testület akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok mindegyike jelen van; határozatképtelenség esetén (lehetőleg) 8 napon belül újra össze kell hívni az Elnökség ülését, változatlan napirenddel.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Elnökség minősített többséggel, titkosan szavaz, ha az elnökségi tagok fele kívánja.

Az Elnökség tagjai saját személyüket érintő kérdésben nem szavazhatnak.

Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amiért a levezető elnök felelős. A jegyzőkönyvek tartalmi elemeire és a döntések rögzítésére, valamint közlésére a közgyűlési jegyzőkönyvnél és döntéseknél lefektetett szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

Az Elnökség üléseiről készített jegyzőkönyveket időrendi sorrendben le kell fűzni, így az ily módon rögzített/lefűzött jegyzőkönyvek egyben az egyesület vezető testülete által hozott döntések közhasznúsági nyilvántartásának feleltethetők meg.

Az Elnökség által hozott határozatokat – amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat vagy kötelezettségeket állapítanak meg, illetőleg harmadik személyt (ideértve a hatóságot is) érinthet – az érintettekkel a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban, ajánlott levélben, postai úton kell közölni.

11.) Az Elnökségre, tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (ideértve az elnökség és a felügyelő bizottság tagjait is) az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő (ideértve az elnökség és a felügyelő bizottsági tagokat is), illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

12.) Az Egyesület elnökének feladat- és hatásköre:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések összehívása, vezetése,
b) képviseli a SzBK-t harmadik személyek és hatóságok előtt,
c) végrehajtja a SzBK alapszabályzatát és a neki felelősként címzett határozatokat,
d) döntési jogok gyakorlása mindazokban az ügyekben, melyek nem tartoznak a Közgyűlés és az Elnökség kizárólagos hatáskörébe,
e) az Elnök bármely hatáskörét a SzBK más tisztviselőjére átruházhatja,
f) gazdálkodik a költségvetésben hozzárendelt keretekkel, utalványozási jogosultsággal rendelkezik,
g) akadályoztatása esetén az elnököt az erre kijelölt személy helyettesíti.

c) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

13.) A Felügyelő Bizottság

A bizottság elnökből és két tagból áll, akiket 4 évre a Közgyűlés választ, tagjai sorából.

A bizottság feladata a SzBK szabályszerű működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

A bizottság elnöke és tagjai a SzBK-ben más tisztséget nem viselhetnek, a SzBK-rel munkaviszonyban nem állhatnak, és nem lehetnek egymással, valamint az Elnökség tagjaival rokoni, közeli hozzátartozói kapcsolatban.

A bizottság munkáját az elnöke irányítja.

14.) A Felügyelő Bizottság feladatai:
a) a SzBK működési szabályai betartásának figyelése, ellenőrzése,
b) a SzBK pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
c) a SzBK éves pénzügyi mérlegének vizsgálata,
d) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
e) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
f) a SzBK vagyonának megóvására intézkedés tétele.

15.) A bizottságra vonatkozó egyéb szabályok, működése:

Az elnök a Közgyűlésnek tartozik beszámolni tevékenységükről.

Az ellenőrzés módját a bizottság maga határozza meg.

A bizottság tagjai jogosultak a SzBK működésével, gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, megvizsgálni, a testületi üléseken részt venni.

A bizottság munkájához jogosult külső szakértőket igénybe venni.

A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer, a Közgyűléseket megelőzően tartja üléseit, amely akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A bizottság üléseit az elnöke hívja össze, írásos meghívóval, az ülés tervezett időpontja előtt legalább nyolc nappal korábban.

Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja kérheti a bizottsági elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a bizottság ülésének – legkésőbb – 30 napon belül történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a bizottsági tag maga jogosult az ülés összehívására.

A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

Az ülésekről írásos jegyzőkönyvet vezet, ellenőrzéseiről jelentést kell készítenie, amelyet a bizottság elnöke a Közgyűlés előtt ismertet, annak elfogadásáról a Közgyűlés hoz döntést.

A felügyelő bizottság ellenőrző tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület esetleges munkavállalóitól pedig tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő bizottság tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik.

A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
• a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet (Elnökség, Közgyűlés) a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés, illetőleg az Elnökség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a Közgyűlés, illetőleg az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület Közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a) – c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

16.) Szakbizottság(ot)
a) a Közgyűlés hozhat létre, eseti jelleggel,
b) elnöke vezeti, tagjait (3 fő) a Közgyűlés választja négy év időtartamra,
c) jogosult a funkcióterületébe utalt kérdésekben szakmai álláspontot kialakítani, és az Elnökség, valamint a Közgyűlés elé terjeszteni,
d) véleményét az Elnökség és a Közgyűlés köteles kikérni a feladatkörébe tartozó kérdésekben,
e) működési szabályait maga állapítja meg.

VI. SzBK GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA, BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

1.) A SZBK gazdálkodása és vagyona:

A SzBK éves költségvetés alapján gazdálkodik, szervei elhatárolt költségvetési résszel rendelkeznek.

Az egyesület szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.

2.) A SzBK bevételei:
a) tagsági díjak,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatásból) származó bevétel,
c) költségvetési támogatás:
i. pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,
ii. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,
iii. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,
iv. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány
f) esetleges befektetési tevékenységből származó bevétel,
g) az előbb felsoroltak alá nem tartozó egyéb bevételek.

3.) A SzBK költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,
c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
d) az előző pontok alá nem tartozó egyéb költség.

4.) A SzBK vagyona:
a) készpénz,
b) értékpapír,
c) ingatlan és ingó vagyon,
d) egyéb nem materiális vagyon és vagyoni értékű jogok,
e) vagyonrészek.

5.) A SzBK bevételeivel és kiadásaival a Közgyűlés által elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik, a jogszabályok és az alapszabály keretei között.

6.) Beszámolási és nyilvántartási szabályok:

Az egyesület alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve az esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) a fentiek szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint kell nyilvántartani.

Az egyesület az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségeit (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását, továbbá a fentebb felsorolt pontok alá nem tartozó egyéb költségeket az alapcél szerinti tevékenység, a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá a közhasznú tevékenység között a felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Az egyesület a rá irányadó jogszabályi előírások alapján – tekintettel arra, hogy közhasznú jogállású szervezet – kettős könyvvitelt vezet.

Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az adott naptári év lezárását követően a naptári év utolsó napjával – illetve megszűnés esetén a megszűnés napjával -, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Az egyesület beszámolója tartalmazza:
• a mérleget,
• az eredménykimutatást,
• a kettős könyvvezetésre tekintettel a kiegészítő mellékletet.

Az egyesület által készített kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként; emellett az egyesület által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat; az egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen belül a tevékenységek fő célcsoportjait, és eredményeit, valamint azokat az adatokat és mutatókat, amelyek alapján megállapítható, hogy az egyesület a közhasznú jogállás gyakorlásához, tevékenysége végzéséhez megfelelő erőforrással, illetőleg megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza:
• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
• a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását;
• a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását;
• a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint a közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő év május 31. napjáig letétbe helyezni és közzétenni; a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló és a közhasznúsági melléklet saját honlapon (www.szadvar.hu) történő elhelyezésére is. Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megismerhetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig köteles biztosítani.

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az egyesület csak oly módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél (ideértve a közhasznú célokat is) szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel; a tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület tagjai és tisztségviselői az egyesület érdekében végzett tevékenységükért díjazásban nem részesíthetők, de igényt tarthatnak az e tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik megtérítésére.

7.) Adománygyűjtés szabályai:

Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

Az egyesület nevében és javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület Elnökségének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Az egyesület köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetően.

Az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek. Ennek érdekében az adományozott egyesületnek az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül – így különösen honlapján, esetleg hírlevélben – be kell számolnia az adományok felhasználásáról.

Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

VII. AZ SzBK MEGSZŰNÉSE, A KÖZHASZNÚ MŰKÖDÉS FELÜGYELETE

1.) A SzBK megszűnik, ha:
a. a Közgyűlés döntése alapján más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét,
b. a Közgyűlés a megszűnés elhatározásáról dönt,
c. a bíróság feloszlatja,
d. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
e. fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
f. megvalósította célját vagy az egyesület céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoz meg, vagy
g. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt
és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

Az egyesület – feloszlatása, megszüntetése, vagy megszűnésének megállapítása esetén – a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

2.) Az egyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha az egyesület nem fizetésképtelen és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló 2011. évi CLXXV. törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolás lefolytatásának van helye. A végelszámolási eljárásra az idézett törvény II. fejezetében foglaltak az irányadóak.

Az egyesület jogutódlással történő megszűnésére (egyesülésére, szétválására) az idézett törvény II/A. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

3.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági döntéstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

4.) Az egyesület Közgyűlése nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

5.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradt pénzbeli vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg, a vagyon felhasználására vonatkozó adatokat a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

Az egyesület végelszámolása, illetőleg felszámolási eljárása befejeztével – esetlegesen tulajdonában lévő földrészlet, kulturális javakról szóló törvény szerinti gyűjtemény, művészeti alkotás, műkincs és egyéb műtárgy kivételével – a jogutód nélkül megszűnt egyesület megmaradt nem pénzbeli vagyonáról a végelszámoló, illetve a felszámoló kimutatást készít, amelyet megküld a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa részére.

6.) A működés felügyelete

Az egyesület feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

Az egyesület hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

Az egyesület közhasznú jogállása megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály 2021. augusztus 3. napján történt módosítása alapján hatályos tartalmának.
Az egységes szerkezetű módosított alapszabály elkészítésére az alapszabály alábbi pontjainak változása adott okot: V/A/3. pont
Az alapszabály 2021. augusztus 3. napján történt módosítására a közgyűlés 4/2021. és 5/2021. számú határozatában foglaltak alapján került sor.

Szögliget, 2021. augusztus 3.

Dr. Kovács Lajos
elnök