***   feltétlenül nézzük meg
**     érdemes megtekinteni
*       ha jut rá idő, megéri

HATÁRON INNEN

Aggtelek és Jósvafő***

A települések alatt húzódó Baradla-Domica barlangrendszer egyedülálló képződményei, valamint az Aggteleki-karszt természeti kincsei miatt a kirándulók egyik legkedveltebb célpontja hazánkban. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága által szervezett barlangtúrák során az érdeklődők idegenvezetők kalauzolásával ismerhetik meg az évezredek alatt kifejlődött cseppkőképződményeket, illetve a természet erői által megalkotott ásványok ezernyi fajtáját. Részletek

Bódvalenke**

A festői környezetben fekvő borsodi falu lakossága a felemelkedés lehetőségének a turizmust tartja, ezért az Európai Műhely által támogatott program keretében roma festők számára adnak lehetőséget a bemutatkozásra: a pályázatra jelentkező alkotók – a szakmai zsűri jóváhagyásával és a helyi lakosok közreműködésével – freskókat festenek a házak falaira.

Csorbakő vára*

Szuhogy község határában, egy erdővel borított hegycsúcson omladoznak a vár maradványai. A tatárjárás után emelt első erődítményt a tartományurak belháborúiban rombolták le, aztán később Zsigmond király engedélyezte a Perényi főnemesi családnak, hogy újjáépíthesse. A XVI. század első harmadában a pelcőczi Bebek család kezébe kerül, akik az erősség rejtekében hamis pénz vertek. A várat 1553-ban Bebek Ferenc romboltatta le rudabányai bányászokkal és többé nem építettek újjá. Maradványainak restaurálására mindeddig még nem került sor. Részletek

Derenk**

Elpusztul község a határ közvetlen szomszédságában. A középkori település lakosságát pestis pusztította el a Rákóczi-szabadságharc végén, ezért az Esterházyak lengyel ajkú lakosságot hozattak be, akik újjáépítették a falut. A sziklás vidék kevéssé volt alkalmas földművelésre, ezért rákényszerültek az erdők állatállományának vadászatára. Ez okozta a település vesztét is, amikor 1943-ben vitéz nagybányai Horthy Miklós – csereingatlanok felajánlása mellett – kitelepítette a teljes lakosságot, hogy területén vadaskertet hozasson létre. Az 1990-es évektől a kitelepítettek és leszármazóik – származási helyük emlékének adózva – ismét megtartják a derenki búcsút, amely a hazánkban élő lengyel kisebbség egyik kiemelt rendezvénye. A búcsút évről-évre egyre többen látogatják. Részletek

Esztramos-hegy*

Bódvarákó község határában az egykori kőfejtési tevékenység által feltárt barlangok kimeríthetetlen kincsestárát jelenti a geológia szerelmeseinek. Legismertebb része a Rákóczi-barlang, melyen hazánk egyik legszebb forma és színgazdagságú cseppkövei találhatók. A természetvédelmi terület idegenvezető kíséretében látogatható. Részletek

+egy 21 perces videó az Esztramos Barlangjairól.

Keleméri Mohos-tavak**

A Putnoki-dombság nyugati részén található két lápszem, a Kis-Mohos és a Nagy-Mohos egyedülálló természeti látnivalók Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza, amikor is a Piroska-hegy északnyugati oldalának suvadással kialakult, lefolyástalan mélyedéseiben víz maradt vissza, amelyek az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve a területet. Részletek

Martonyi pálos kolostor***

Az erdő mélyén megbújó romokhoz ösvény vezet, ami a – már messziről is látható – adótoronyhoz vezető betonútról ágazik le. A helybeli nemesek anyagi támogatásával a XIV. század közepén létesített pálos épületegyüttesben három oltárról tettek említést a korabeli oklevelek. Az egyetlen magyarországi alapítású rend világtól elzárkózó kolostora a török hódoltság idején pusztult el. Falait 2001-óta folyamatosan restaurálják. Részletek

Perkupa*

A település legfőbb nevezetessége a Petőfi Sándor utcában sorakozó népi lakóházak együttese. A régi parasztházak homlokzatán egyedi formavilág bontakozik ki, amelyben a barokk, copf és klasszicista elemek ötvöződnek a népi építészet virágmintás (tulipán, szőlő) motívumaival. Részletek

Rakacaszend**

A történelmi Borsod vármegye északi részén, a Rakaca-patak mentén fekvő település legfőbb látnivalója a XII. századi eredetű templom. A község déli részén, egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. A szentélyben és a diadalívben középkori, valószínűleg 15. századi festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1657-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Részletek

Rakaca-völgyi víztározó**

Szalonna község határában, a Rakaca-patak felduzzasztásával az 1960-as években hozták létre, az ország egyik legnagyobb vízfelületű víztározóját. Elsődlegesen Kazincbarcika nagy üzemei vízigényének kielégítésére szolgált, azonban napjainkra inkább a hétvégi kikapcsolódást szolgálja, elsősorban a horgászat iránt érdeklődők számára. Az erdős hegyek ölelésében elterülő víztükör ideális pihenőhelyként szolgál. Részletek

Rudabánya*

A település elsősorban arról nevezetes, hogy itt találták meg a 12 millió éves emberszabású majom, a Rudapithecus maradványait. A föld mélyében rejtőző jelentős vasérckészletek kiaknázására már igen korán bányákat létesítettek és a középkorban virágzó bányavárossá fejlődött. A XVI. századi török pusztítás – párosulva a lelőhelyek számának csökkenésével – elhalványította Rudabánya régi hírnevét. Napjainkban a 3100 lakosú kisváros gótikus csarnoktemploma, illetve bányászati múzeuma jelenti a vonzerőt a turisták számára. Részletek

Szalonna**

A borsodi község nevezetessége az eredetileg katolikusok által épített, ma református templom, amely két korszakban épült. A régebbi, XI. századi rész a rotunda, amelyet a XIII. században egy nagyobb méretű szabálytalan négyszög alakú hajóval bővítettek. A templom falán értékes freskótöredékek maradtak fenn. A templom mellett egy 1765-ben épült fa harangláb áll. A falu másik látnivalója a – sajnos lepusztult állapotban lévő – Bónis-Gedeon kastély, amely a XIX. században épült. Részletek

Szendrő*

A Bódva-folyó völgyében elterülő város a középkor óta jelentős településnek számított. A XIV. században került a pelsőczi Bebek család kezére, akik megépítették első várát. A török hódoltság idején a felvidéki vármegyék kulcsának számító Kassa város előretolt védvonalává vált, ezért a moszlim támadások kivédésére a Várhegyen újabb végvárat emeltek. A legkorszerűbb haditechnikai elveknek megfelelő ötbástyás erődítményt a Rákóczi-szabadságharc idején rombolták le. Maradványait napjainkban a lelkes helyi műemlékvédők közreműködésével kutatják és restaurálják. Részletek

Szögliget*

Község az Aggteleki-karsztvidéken 780 lakossal, amelyen keresztülfolyik a Ménes-patak. A katolikus plébániatemplom alapjait a középkorban rakták le, jelenlegi formáját 1788-ban nyerte el, harangtornyát is ekkor emelték. Tőle nem messze áll a kicsiny református templom, amely II. József türelmi rendelete nyomán épülhetett meg a XVIII. század végén. A település napjainkra a környékre látogató kirándulók és barlangászok kiindulópontjává vált. Részletek

Tornanádaska*

Az országhatár mellett fekvő település nevezetessége a Hadik-kastély, amelynek középkori alapjaira az 1790-es években emeltette fényes szállását a Gyulay grófi család. A kastély aztán majd egy évszázad múltán nyerte el végleges arculatát, amikor is a Hadik család tulajdonába került. Napjainkban nem látogatható, mivel termeiben kisegítő iskola és nevelőotthon működik. Részletek

Tornaszentandrás*

A középkorban a szádvári uradalomhoz tartozott település legfőbb nevezetessége a dombtetőn álló Árpád-kori, román stílusú, ikerszentélyes templom. A hagyomány szerint, amikor 1685-ben felrobbantották Szádvárt, a kápolna barokk oltárát ide hozták, ahol jelenleg is megtekinthető. Részletek

HATÁRON TÚL

Betléri kastély***

Az ősi bányásztelepülés (ma: Betliar) a közelben emelkedő Krasznahorka várához tartozott. A középkori nemesi erődítés falait felhasználva, az Andrássy család jelentősen kibővítette a kastélyt és falai között, helyezte el magángyűjteményét. Az épület sikeresen túlélte az elmúlt évszázadok viharait, napjainkban múzeumként fogadja a látogatókat. Részletek

Csetnek*

A várost (ma: Stitnik) az Árpád-házi uralkodók idején behívott német ajkú telepesek alapították, akik a közeli vasérclelőhelyeken kezdtek bányaműveléssel foglalkozni. A település első számú nevezetessége a város főterén emelkedő gótikus templom, amelyet a XIV. században emeltek, majd a XV. század végére elkészült a filagóriás harangtorony. Az épület belső terében kiemelkedő műemléki értékkel bírnak a falfestmények mellett a nemesi temetkezések tárgyi emlékei. Részletek

Dobsina***

Dobsinától északnyugatra, attól mintegy hat kilométerre emelkedik a Ducsa-hegy, melynek oldalában 969 méter magasan nyílik a híres Dobsinai-jégbarlang. A helybeli juhászok régóta ismerték a „jéglyukat”, de csak a XIX. század második felében akadtak bátor emberek, akik lemerészkedtek a mélybe. Rövidesen kiszélesítették bejáratát, falépcsőkkel tették megközelíthetővé, szálloda és fürdő létesült a vendégek kiszolgálására, végül világításssal is ellátták. Hossza 1483 méter, a jégréteg vastagsága néhol eléri a 25 métert. Idegenvezetővel látogatható. Részletek

Jászói kolostor**

A jászói premontrei kolostort a XII. században Könyves Kálmán alapította. A középkorban országos jelentőségű hiteles hellyé vált, ahol számos oklevelünk íródott. A középkorban a településsel (ma: Jasov) szemközti sziklán kővár emelkedett, amelynek feladata a kolostor védelme volt. A szerzetesrend tagjai által lakott épületet számos alkalommal romba döntötték, majd újraépítették, így a napjainkban látható épületegyüttes a XVIII. században nyerte el végleges formáját. Részletek

Krasznahorka***

A település (ma: Krasnahorské Podhradie) felett emelkedik, a tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban épített erősség. Leghíresebb urai közé tartozott a pelsőczi Bebek, majd az Esterházy és az Andrássy család. Fokozatosan alakították ki védőműveit, melyek szerencsére megmenekültek a pusztulástól a Bécsi haditanács döntése ellenére is. A napjainkig is szinte eredeti fényében látható várban történeti múzeum került kialakításra. A kriptában számos főnemes végső nyughelye található, köztük a mumifikálódott Serédy Zsófiáé is. Részletek

Rozsnyó**

Már a kora középkor óta a térség egyik meghatározó települése (ma: Roznava) volt, jelentőségét pedig a környékbeli hegyekben bányászott érceknek köszönhette. Privilégiumait a török hódoltság idején elvesztette és sokszor pusztították a rajta átvonuló hadak is. Négyzet alakú főterének sokak által megcsodált nevezetességei a Tűztorony, a jótékonyságáról híres gróf Andrássy Dénesné márványszobra és a kuruc szabadságharc idején pénzverésre használt Kamaraház. Részletek

Szádelői-völgy***

Szádelő (ma: Zádiel) község határában található a „Felvidék Békás-szorosa”, mely több kilométer hosszúságú, néhol csak tíz méter széles. A völgy mélyén keresztülhaladó út a sziklakanyon gigantikus falai között vezeti a kirándulókat egy turistaházig. A látványos természetvédelmi terület remek kirándulóhelyet jelent az érdeklődők számára. Részletek

Torna***

A város (ma: Turna nad Bodvou) feletti hegyen található ez romantikus szépségű Torna vára, amelyet a XV. század elején emelt az uralkodó kegyéből az itt földbirtokot nyert nemesi család. A középkor folyamán fontos hadászati szerepet játszott, a Kassát védelmező végvárrendszer tagjaként. A Thököly-féle kuruc szabadságharc idején rombolták le császári parancsra. Jelenleg is gazdátlanul pusztulnak sok vihart látott falai. Részletek

Tornagörgő*

A község (ma: Hrhov) nevezetessége a plébániatemplom, amely a XVI. században épült középkori alapokra. Legfőbb nevezetessége a jobbágyfalut évszázadokig birtokló pelsőczi Bebek család jeles tagjának, az 1371-ben elhunyt, György kincstárnokmesternek – rózsaszín márványból faragott síremléke, rajta a család címerével. Részletek

Összeállította: Szatmári Tamás – dr. Fejes Erik