A kedves Olvasó megpillantva a fenti címet, ha járatos az egykori Bebek-várban, könnyen rávághatja, hogy az erős kőfalak túlnyomó többsége leomlott már! Akkor mit akarok én arról írni vajon?

A szádvári falcsonk az Élet és Tudomány cikkéből

1970-es fotó a Bebek-kapu falcsonkjáról

Mentségemül hozom fel, hogy a világszerte dúló koronavírus járvány miatt beszorulva a négy fal közé, figyelmemet a régen olvasott könyvek mellett az Internet kimeríthetetlen információs világába való belemerülés köti le. Egy barátom figyelemfelhívása által az Arcanum Adatbázis Kiadó egy hónapig nyilvánossá váló, mintegy 27 millió dokumentumában {Digitális Tudománytár} elhatároztam a Szádvárral kapcsolatos anyagok böngészését.

Előtérben a Lisztes-bástya, balra hátul a falcsonk

Így jutottam el az „Élet és Tudomány” újság 1981 / 16-os számához, amelyben a „Szádvár és faluja, Szögliget” című cikket közölte le Dr. Major István. Érdemes a szöveget is elolvasni, de az én figyelmemet a leközölt két fotó közül az első vonzotta magára. Azon egy falcsonk látható, amely mögött a Ménes-patak kanyargós völgyére illetve háttérben Szögliget községére tekinthetünk le.

Szádvár déli falai néznek le a Ménes-patak völgyére

Természetesen azonnal próbáltam beazonosítani a fotográfus egykori pozícióját és a címbeli falcsonkot. Mindenképpen a déli oldalon kell lennie, hiszen az néz le a Ménes-patakra. Ha az elszánt várbarátok és turisták felkapaszkodnak a 460 méter magasságú Várhegyre, akkor a déli falszakaszon több helyen is pompázatos panorámában részesülhetnek.

Látkép napjainkban a Ménes-patak völgyére

Mivel az ominózus képen nem látni bástyát, akkor inkább a déli oldal keleti részén kell keresgélni, mint a nyugatin. Szádvár legnagyobb, egybefüggő falszakasza pontosan itt található az úgynevezett „Porkoláb-fal”. Az viszont hatalmas és egybefüggő falszakasz és nem falcsonk! A rejtély megoldásához végül az szolgáltatta a kulcsot, hogy más archív fényképeket is végignéztem. Az 1970-ből származó fekete-fehér képeken tűnt fel olyan falcsonk, amelyre ráillik a cikkbeli kép.

A falcsonk egykori helye

Az pedig az egykori Bebek-kapu sarkán emelkedett, napjainkra viszont már ledőlt, kövei a hegyoldalban szétgurultak. Tehát eme falcsonk pusztulását 1981 utánra kell tenni.

Szöveg: Szatmári Tamás
Szerk: SzBK