Amikor 2007 márciusában a Szádvárért Baráti Kör tagsága és a hozzá csatlakozó önkéntesek Szádvár területén a II. Vármentő Napok alkalmával bőszen kaszabolták a beláthatatlan bozótost, hozzánk lépett egy munkás overálos idősebb úr kezében háromlábú állványra helyezett videó kamerával.

A „Szádvári Uradalom” őrizője és megörökítője

Bemutatkozott nekünk, miszerint a neve Bubenkó Gábor, jelenleg már nyugdíjas, érdeklődési területe pedig a hatalmas erődítménytől északnyugatra elhelyezkedő Derenk elpusztult faluja, déli irányban Szögliget községe és persze a legendás Bebek-vár: Szádvár. Maga is a Horthy Miklós kormányzó által az 1940-es években lebontatott Derenk leszármazottja, hiszen annak lebontása után sok lakója a közeli Szögligetre költözött át.

Foglalkozása által ismerte már a széles nagyvilágot, hiszen autóbuszvezetőként rengeteg országot bejárt. Nagy élvezettel és néha ironikus éllel mesélt külföldi kalandjairól, most hirtelen csak a rendszeres törökországi {isztambuli} valamint az erdélyi, autósok számára rémisztően sok hajtűkanyarulattal rendelkező fogarasi utat megemlítve. De bármerre is járt-kelt, az Aggteleki-karsztvidéknél szebbet nem látott! – jegyezte meg, mire mindannyian körülnézve a táj szépségein helyeslően bólogattunk. Így ismerkedtünk meg Bubenkó Gáborral, a fiatalabbak számára „Gábor bácsival” akinek ezután örömmel engedélyeztük a munkánk dokumentálását fotókon és videón is. Lett ám nagy csodálkozás, amikor elküldte nekünk a professzionálisan megvágott és aláfestő zenével ellátott filmjét, ami összegezte a Szádvárért Baráti Kör által felvállalt nehéz, de nemes vármentés feladatát.

Ezek után természetesen barátok lettünk Gáborral, aki minden egyes találkozáskor elbűvölt minket a legújabb műveivel. Mindig tudott újszerűt alkotni, másképpen láttatni azt, ahol éppen forgatott, fényképezett. Legyen az a derenki búcsú vagy a szögligeti Aratónap, Gábor mindig a megfelelő pillanatot kapta el a lencséje fókuszával. A művészi fotóiból készített képeslapokat, amiket mindig huncut mosollyal nyújtott felénk ajándékul: nos, mit szóltok hozzá?

Egyre gyarapodó gyűjteményét szívesen tárta az érdeklődő közönség elé, sokszor tartott helyben vagy éppen Miskolc városában ismeretterjesztő előadást. A Lengyel Önkormányzat oszlopos tagjának számították, mindig ott szorgoskodott a rendezvényeiken. Sikerült eljutnia a derenki őseinek eredeti szállásvidékére, a hófödte Tátra hegyeinek környékén. Örökmozgó embernek tartotta magát, amíg a Jóisten ad neki erőt, addig tevékenyen akar élni, vallotta nekünk. Szögliget községbe gyakorta lejárt miskolci otthonából, hiszen drága jó édesanyja itt élt. Nagyon szerette ezt a hegyek ölelésében megbújó falut, annak életében önkormányzati képviselőként igyekezett segíteni az ügyes-bajos dolgokban, ha bárki hozzáfordult segítségül. Velünk is így cselekedett, meglátta a vármentő kompániánkban rejlő lehetőséget, ami által a Csipkerózsika-álmát alvó Szádvár Szögliget várává válhatott. A Baráti Kör és Bubenkó Gábor közös munkájából számos remekmű kapott méltó képi megjelenítést.

Fotós és videós munkássága mellett feltétlenül meg kell említeni a helytörténeti kutatásainak fontosságát. Jómagam sokszor írtam hozzá, neki szegezve történelmi témájú kérdéseimet, amikre mindig részletes választ kaptam. Szádvár legfontosabb földesurainak, a Bebek főnemesi családnak nem volt előtte titka, szívesen osztotta meg velem, amit nem győztem megköszönni.

2022 áprilisában a Vadon Jani-féle „Várfoglalók” szádvári forgatásán még dacolva a hideg záporral és kezdődő betegségével, minden erejét beleadva segítette a stábot. De a könyörtelen kór egyre jobban fogyasztotta erejét, bár nekünk bizakodva válaszolt a találkozásainkkor. Kórházi ágyán fekve is gyakorta vágyódott a szívének oly kedves Szögligetre, Derenkre és Szádvárba. Most pedig nekünk, amikor a tudomásunkra jutott a rettenetes hír, hogy Gábor barátunk többé nem vesz a kamerájának lencséjébe, nem marad más vigasz, mint felsóhajtani: Gábor, bár örökre eltávoztál közülünk, de örökbecsű munkáid által mindig emlékezni fogunk rád!

Gábor videói a youtube-on

A Szádvárért Baráti Kör tagsága nevében szeretném kifejezni őszinte részvétemet a gyászoló család felé.

Szöveg: Szatmári „Nagyon Várbarát” Tamás, fotók: SZBK képarchívuma