Nagy Gábor: Visszatekintés 2019-re

Már csak néhány nap és véget ér a 2019-es év. Ilyenkor hajlamos az ember elmerengeni, felidézni azokat az eseményeket, emlékeket, melyek vele történtek az elmúlt 12 hónapban. Így tettünk mi is, és mikor összegeztük ezeket az emlékeket, rá kellett jönnünk, hogy igencsak mozgalmas évünk volt! Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan több programunk ismét megrendezésre került, voltak olyan rendezvények, melyek új színt vittek a tevékenységünkbe és sajnos volt olyan, sokak által várt megmozdulás is, mely elmaradt az idén. Lássuk, hogy miről is szólt a Baráti Kör 2019-es éve!

Egyik legfontosabb eredményünk, hogy januárban hivatalosan is befejeződött a Belső vár északi részén, a Konyha-bástya mellett álló falcsonk állagvédelme! Sikerült egy olyan falszakaszt megmentenünk, mely vélhetőleg már az Árpád-korban is állt.A következő fontos eredményünk a tavalyi végén megszűnt Virtuális Szádvár tartalom felhasználási jogainak megszerzése és a honlapunkon történő bemutatása. A Pazirik Kft. a mai időkben szinte egyedülálló módon, szívességből vállalta, hogy szerkeszti és feltölti a tartalmat honlapunkra, amit ezúton is hálásan köszönünk! A számítógépes alkalmazás segítségével szabadon bebarangolhatjuk a digitálisan rekonstruált Szádvárat, az írott források nyomán bepillantást nyerhetünk az egykor itt élt várnép mindennapjaiba.

Évek óta várjuk, hogy kiderüljön, hogy a Nemzeti Várprogram keretein belül milyen fejlesztések fognak megvalósulni Szádvárban. Kelemen Bálint tiszteletbeli tagtársunk Várak, kastélyok, templomok februári számában megjelent cikke lerántja a leplet ezekről a tervekről, nagyon várjuk, hogy meginduljanak a munkálatok. A szokásunkhoz híven idén is két alkalommal, tavasszal és ősszel megrendeztük a Vármentő Napok rendezvényeinket.

Márciusban szép számmal jelentek meg a várért tenni akaró önkéntesek, így elegen voltunk ahhoz, hogy a Külső vár és a Német-bástya déli előterét megtisztítsuk az aljnövényzettől és a fásult szárú bokroktól. E mellett még a belső vár területén újabb kő depónia létesítésére is volt energiánk.

Az októberi vármentés programja már a Nemzeti Várprogram terveivel összhangban született meg, hiszen a várhatóan tavasszal meginduló kivitelezés során az alsó vár „Csiga” elnevezésű fogadóudvarában is komoly állagvédelmi munkák fognak zajlani.  Az egyesületi tagoknak és a hozzájuk csatlakozó önkénteseknek hála a még mindig több emelet magasan álló falak külső és belső oldalán olyan felületek jöttek létre, melyek alkalmasak az építési állványzat biztonságos megépítésére. Mi sem bizonyítja jobban a vármentők lelkesedését és derűs hangulatát, hogy a frissen kiképzett felületeket a készítőjük után el is nevezték. Így született meg többek között Tokár-sztráda, Zoltán-lépcső és az Ádám-kanyar. A kivitelező a helyszíni bejárást követően elismeréssel szólt az elvégzett földmunkákról. Mindkét alkalommal Szádvár szakácsa, Szabó Miklós vendégelte meg az éhes vármentőket isteni finom, tárcsán sült lángossal és a híres „Szádvári kelgyóval”.

Az idei évben sajnos nem voltak meg sem a pénzügyi, sem a szakmai feltételei annak, hogy a több éve megrendezett nyári Vármentő Hét rendezvényünk megvalósuljon, így az egy hetes régészeti kutatás elmaradt Szádvár területén. Ez azonban nem vette el a kedvünket attól, hogy valamilyen tevékenységet folytassunk augusztus első hetében a vár területén. Így született meg a Szádvári Napok – Bebekek nyomában elnevezésű tematikus program ötletünk, aminek az volt a lényege, hogy kicsit kitekintsünk Szádvár környékére, felkeressünk olyan helyeket, amik szorosan kapcsolódnak a Bebek családhoz.

Első nap Szádvár területén dolgoztunk, az Északerdő Zrt. munkatársaival közösen fűkaszáink segítségével megzaboláztuk az embermagasságúra nőtt csalánerdőt. A második napot a gombaszögi kolostor területén töltöttük, ahol bekapcsolódtunk a feltárási munkálatokba. A harmadik napon már a tornai vár területén szorgoskodtunk, a vár alatti depóniából hordtuk fel az állagmegóváshoz szükséges faanyagot, követ hordtunk a munkaterület közelébe. A negyedik, utolsó napon a pihenésé volt a főszerep, kedves barátaink meghívásának eleget téve a Tornabarakonyban megrendezett Gömör-Tornai Népművészeti fesztiválra látogattunk el, ahol nagyon jól éreztük magunkat.

Augusztus hónapban még egyszer visszatértünk Tornára és Szádvárra. A Castrum Thorna Polgári társulás szíves invitálását elfogadva a Várak és várromok éjszakája elnevezésű programon vettünk részt, melyet a tornai várban rendeztek meg. A jó hangulatú rendezvényen lehetőségünk volt a középkori fegyverekkel megismerkedni, a várkonyhában finom ételeket megkóstolni, megismerkedni a vár legendáival és az este fénypontjaként a kivilágított várban gyönyörködni.

Másnap reggel Szádvár felé indultunk, hiszen vendégeket vártunk szeretett várunk falai közé. A Szalamandra-turistaház előtt találkoztunk a Debreceni Nagyerdőért Természetvédelmi és Kulturális Egyesület tagjaival, akik a civis városból azért érkeztek, hogy megismerjék Szádvár és a környék rejtett csodáit. A nyári kánikulában a közel ötvenfős társaság hősiesen tűrte a várhegyre való feljutással járó megpróbáltatásokat. Azonban az eltikkadt túrázók minden fáradsága elillant, amint szemük elé tárult a várból élvezhető lenyűgöző panoráma. Bízunk benne, hogy sokuknak megtetszett a vár és az egyesület tevékenysége és hamarosan viszont látjuk őket egy vármentés alkalmával.

2019-ben két alkalommal vettünk részt a Szendrői Természetjáró Szakosztály által rendezett teljesítménytúrákon. Volt, aki az ellenőrző pontokon teljesített szolgálatot, volt aki túrázóként vett részt a rendezvényen és teljesítette a Szalonna település és a Martonyi kolostorrom között kijelölt 15 km-es távot.

Idén sem maradtunk távol a Castrum Bene Egyesület rendezvényeiről. Májusban Vácon találkoztak az amatőr és profi várkutatók, várbarátok. A három napos konferencia kiemelt témája a 2014-ben elhunyt Miklós Zsuzsa régész munkásságának bemutatása volt, illetve több előadó is bemutatta az általa kutatott objektumok utóéletét. A vasárnapi kiránduláson ellátogattunk Csővár romjaihoz és Galgahévíz határában található Szentandrás-part nevű, bronzkori település maradványaihoz.

A Város-és Faluvédő alapítvány, valamint a Budapesti Városvédő Egyesület 2010. óta minden évben találkozót szervez a Podmaniczky nevét viselő díjjal kitüntetett szervezetek képviselői számára. 2009-ben egyesületünk nyerte el ezt a rangos díjat, így két tagtársunk is megjelent a megemlékezéssel egybekötött 2019-es találkozón. A Program a Ferenczy utcában található Podmaniczky emlékmű megkoszorúzásával kezdődött, majd a ma Eötvös József nevét viselő gimnáziumban (egykor Reáltanoda) dísztermében folytatódott tovább. Az előadásokban bemutatásra került több, a Reáltanodában tanult, később híressé lett építész munkássága, egy-egy épület felújításának, megmentésének érdekes története. Ezután két díjazott egyesület bemutatkozására került sor, a jelenlévők érdeklődéssel hallgatták meg, ahogy büszkén mutatjuk be tevékenységünket és sikereinket. Az előadások befejezése után többen odajöttek és gratuláltak nekünk az eddig elért eredményeinkhez.

Novemberben egyesületünk képviselte magát egy a CEU által az önkéntesség témakörében rendezett workshopon is. Elsősorban a nemzeti örökséggel foglalkozó közhasznú egyesületek és múzeumok által alkalmazott önkéntesek toborzásáról, vezetéséről hallgathattunk meg előadásokat. A program során lehetőségünk volt tapasztalatokat cserélni a megjelent szakemberekkel és a múzeumok, egyesületek képviselőivel. Sok hasznos információval, tanáccsal lettünk gazdagabbak, melyeket igyekszünk a jövőben alkalmazni.

Biztosak vagyunk benne, hogy az előttünk álló, 2020-as év is hasonlóan mozgalmas lesz, mint az idei! A legfontosabb, hogy elkezdődnek a Nemzeti Várprogram keretein belül tervezett állagmegóvási munkák. Terveink szerint továbbra is megrendezzük a tavaszi és őszi Vármentő hétvégéket és ismét szeretnénk a vár területén régészeti munkát folytatni. Továbbra is célunk, hogy a vár egy biztonságosan bejárható, fás-ligetes romterület maradjon.

Érdemes lesz tehát jövőre is követni a tevékenységünket a közösségi oldalakon és a honlapunkon, bízunk benne, hogy jövőre is sokan ellátogatnak Szádvárra akár kirándulóként, akár hozzánk csatlakozva önkéntesként.

 

Boldog új évet kíván mindenkinek a Szádvárért Baráti Kör!