Homonnay Ádám – bár egyik legújabb tagunk – régi motoros Szádváron. Két kisgyermek édesapjaként is példaértékű a tevékenysége, hozzáállása. Ez nem véletlen, mert számára is nagyon fontos egyesületünk szemlélet-formáló ereje. Élményeit, véleményét osztja meg most velünk:

1. Kérlek, mesélj magadról, mit csinálsz, mikor épp nem Szádvár megmentésén dolgozol?

A családdal kezdem: Enikővel, a kedvesemmel két gyermeket (a hamarosan 5 éves Marcit és a 2 éves Julit) nevelünk, gondozunk, szeretünk. Óriási kihívás és rengeteg élmény, napi szinten.

A munkában pedig jelenleg kőolaj- és földgázbányászattal foglalkozom. Olyasmi, mint a Dallas, csak kicsit kevesebb intrika és ivászat. :-) Közgazdászként érkeztem ebbe az iparágba néhány éve. Erősen műszaki jellege miatt sokat kellett tanulnom és még sok tanulnivaló van hátra. De így izgalmas!

Egyébként Budaörsön lakom, de egykori pataki diákként valójában közel áll hozzám az északkeleti régió. Szádvárból hasonlóan vadregényes a panoráma, mint például Regécből a Zemplénben.

2. Meséld el, mikor és hogyan kerültél először kapcsolatba Szádvárral?

Az interneten kutattam lehetőségek után, amelyek ötvözik az önkéntességet és a történelem / várak iránti érdeklődésemet. Úgy is mondhatnám, hogy egy új hobbit kerestem magamnak, amely még tartalmasabbá teszi amúgy sem unalmas életemet. Így bukkantam a Szádvári Baráti Körre, amely Magyarország talán egyetlen valóban folyamatosan működő, önszerveződő vármentő kezdeményezése.

3. Mikor döntöttél úgy, hogy egyesületi tag leszel?

Már jó néhány éve egyetlen rendezvényt (tavaszi és őszi vármentő hétvégét, illetve nyári vármentő hetet) sem hagytam ki, és érlelődött bennem a döntés, hogy kérem felvételemet az egyesületbe. Ez egyrészt erősíti a közösséghez tartozást, másrészt lehetőség, hogy egy kicsivel még többet tegyek, hozzájáruljak az egyesület céljaihoz. Erre nemrégiben került sor.

4. Tagjaink döntő többsége az ország más tájain él, mégis, időről időre ellátogatnak ide, hogy részt vegyenek a vármentéseken. Téged mi motivál arra, hogy szabadidődet ne pihenéssel töltsd, hanem útra kelj, sarjazz, lapátolj és követ hordj velünk?

Nekem ez kikapcsolódás!

5. Az egyesület fennállása alatt számos vármentő rendezvény került megrendezésre, valamint jelentős eredményeket értünk el a vár megmentése terén. Te melyik eredményünkre vagy a legbüszkébb, melyik rendezvényünk a legemlékezetesebb?

Öröm körbesétálni a várban és látni, hogy jelentős részében már megtörtént az állagmegóvás. Erre méltán lehet büszke az egyesület. Emellett pedig szerintem a tavalyi Ostromnap igen jól sikerült. Tetszett a ’színes forgatag’, kissé középkorias hangulata volt. Szerintem jó lenne hasonló rendezvényeket szervezni, úgy, hogy ez egyben a helyi közösségekkel is erősítse a kapcsolatot. Mert emberek nélkül a vár csak hideg köveket jelent.

Végül, a kedvencem: a nyári vármentő hét. Egy hét önfeledt kincskeresés! (Persze, régész felügyelettel)

6. Szerinted mik azok a kihívások, melyekkel az egyesület szembe kell, hogy nézzen a jövőben? Hogy képzeled a Szádvárért Baráti Kör következő 10 évét?

Szádvár bekerült a Várprogramba, ami nagyszerű, de ez biztosan hoz majd változást. Egyelőre csak a változás előszelét érzékelem és azt, hogy ez kihívás lesz. A pontos mikéntjét még nem látom.

Ezen felül kihívás az, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük konkrétan Szádvárt és az önkénteskedést. Ennek szemlélet-formáló ereje van.

7. Ha elhelyeznénk egy időkapszulát Szádváron, amelyet 2050-ben nyitnánk ki, mit helyeznél el benne? Lenne esetleg olyan gondolat, amit megosztanál a következő generációkkal?

Ezt üzenném: ’Ha áll még ez a vár, és látogatják, használják az emberek, akkor mi sikeresek voltunk. Őrizd meg Te is a következő nemzedéknek!’

szerk.:SzBK