A Ménes-völgy egyik legszűkebb részénél levő erődített ellenőrzőpontot, átjárót, régen Vas kapunak, ma Kő kapunak nevezi a népnyelv. Szögliget után ezen a szűk átjárón keresztül visz a  középkori szádvári-derenki szekérút. Derenk érintésével megy a szlovák-határon túli Körtvélyes-Almás szőlői között a Szoroskői-hágón át,  Krasznahorka, Rozsnyó és Krakkó felé.

A Szádvár nyugati oldaláról nagyon jól megfigyelhető a határon átmenő út. A  Szoroskői-hegy tetejéről, pedig már jól lehet látni Krasznahorka várát is.

Mindig is érdekelt ez a határon túl is folytatódó (2007-ig tilos) legendás, történelmi misztikus út, melyet a Bebekek-en túl, régen a szögligetiek is használtak, így édesanyám is 1938-45 között.

Ezen jutottak el a rozsnyói piacra, elmondása szerint 3 órás kemény út volt batyuban felpakolva minden földi jóval, és 3 órás út vissza, szintén megpakolva ruhaneműkkel. Gyerekkoromban szüleimmel nyári munkákon sokszor kint voltam Derenken, s ha hallottam a távoli vonatfüttyöt, futottam arra a magaslati pontra, ahonnan jól lehetett látni, amint a vonatszerelvény eltűnik a hegy gyomrában. Akkoriban sokszor visszatérő álmom volt, hogy elmegyek és figyelmeztetem a masinisztát, ne menjen tovább mert a hegyi sárkány meg fogja enni. Felnőttként régóta  éreztem a késztetést, menj végig! Járd végig ezt az utat! Felkerekedtem hát és elindultam. Az országhatárt elhagyva  már erősen benőtt, bokrosodó erdei szekérút nyoma látszik, ez nem azonos a ma használatos kavicsos erdei úttal. Bükk fák találhatók itt, bizonyára ezért is hívták-hívják Várbikkesi útnak,  szarvas etető mellett elhaladva, vaddisznó wellnesst, dagonyát is lehet látni, azonban szarvasbőgés kellős közepén, mégis nyugtalanul csend van. A vadászok azt mondják: a szarvasbőgés gyakorlatilag hang nélkül, némán zajlik le azokon a területeken, ahol a szarvasok észlelik a farkast. Ahogy egyre beljebb kerültem az erdőben, úgy éreztem a madarakon kívül más is figyel engem, de akárhányszor körbenéztem, nem láttam senkit. Nem féltem, de minden eddiginél erősebben tört rám az érzés, hogy figyelnek. Végre elértem az utolsó fákat, és kiértem az erdőből. A kanyargó mezei szekérutat követve értem el Körtvélyes települést (szlovákul: Hrušov).
A Kassai kerület Rozsnyói járásában terül el. 2011-ben 334 lakosából 280 magyar és 48 szlovák volt. A XIV. századtól a Bebekek tulajdona.

A Szoroskő alatti réten, balra található Raisz Keresztély sírja, aki 1807-től az Eszterházyak szádvári uradalmának mérnöke volt. 1849. augusztus 13-án a világosi fegyverletétel napján halt meg. Ő nevéhez fűződik a szoroskői műút tervezése, a Király-féle atlasz egyik szerkesztője, az aggteleki cseppkőbarlang első föltérképezője, Csokonai Vitéz Mihály jó barátja.

.

Körtvélyestől három kilométerre északkeletre, a Felső-hegy oldalán, titokzatos templom rejtőzik az erdő és a lepusztult szilvás- és szőlőskertek sűrűjében. Ősidőktől kezdve őrzi a régmúlt idők titkait.

A kis kápolna ékszerdobozként bújik meg a Meszes-patak teraszán. A szájhagyomány nem őrzi építésének körülményeit, és a régészeti feltárások sem derítették ki, kik és mikor építették ezt a gyönyörű templomot. Amely a térség egyik legjelentősebb Árpád-kori műemléke.

A barokk korban átalakított, 15. század eleinek tartott gótikus kápolna falai még egy 13. századi templom alapfalait metszik, valaha nagyobb nyüzsgést látott, mivel híres búcsújáró hely volt, amelyet mindig július 26-án, Anna-napkor tartottak. Szent Anna tiszteletére szentelt kegyhely.

A templom belseje a bejárat felől:

A szentély része:

Csodás erővel hatott és hat ma is ez a magyarrá honosult gótikus kegytemplom a zarándokokra. Arról azonban nincs adat, hogy mikor vált búcsújáró hellyé,  vajon indokolta-e valamiféle jelenés, hogy ilyen fontosságot kapott. Az is lehetséges, hogy a szőlőtermés növelése, és a szőlőskertek védelme érdekében emelték a kápolnát. Erődítményként viszont használhatták, mivel a templom az 1400-as években már állt.

Bizonyára a bencés rendieket szolgálta, akik a hitélet mellett gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Ezek a szőlőskertek látták el borral a Bebek várakat Tornát, Krasznahorkát, Szádvárt.

A templom belső falain eredeti freskók, falfestmények maradványai láthatók.

Valamint két sírhely egy női, és egy férfi a bejárattal szembeni oldalon.

Lehetséges, hogy a közelben eredő Köszvényes-kút gyógyító hatású vize miatt vált sűrűn látogatott hellyé, majd kegyhellyé.

A Szent Anna-kápolnától északkeleti irányban jól látható az-az erdei szekérút amely becsatlakozik Jablonca falutól, a hegy fölött vezető útba, amelyet Cseh útnak neveznek. A hegytető pedig, sok kőrakást tár elénk. Amikor Schwendi a Szádvárt ostromolta, egy erődítményt épített itt, őrséget helyezett el abban, hogy elvágja, és megakadályozza a várbélieknek a segítségnyújtást.

Kis kitérő után visszatérve Körtvélyesre (Hrusov) és elhagyva azt, az Akasztó-domb meredek lejtőjén (a képen nyíllal jelezve) lehet a Szoroskő-hágó felé haladni. A Szádvári uradalomban megállapított időszakokban úriszéki üléseket is tartottak. Úriszék az, hogy a földesúr ítélkezhetett a jobbágy felett, a pallosjog pedig, hogy végre is hajthatta azt. A Szádvári uradalom ugyanis pallosjoggal is rendelkezett, miután meghozták az ítéleteket, a büntetőügyekben kihágókat kivégezték. Az elmúlt századokban sem hiányoztak az útonállók, zsiványok, rablók. Ha tehát valakiket fel kellett akasztani gaztetteik miatt, itt az útszélen akasztották fel elrettentő példaképp. Nagyon elborult az ég, esőfelleg látszott a hegy tetején. De már nem fordultam vissza, nekivágtam a Szoroskő-hágó felé vezető kaptatónak.

A falut elhagyva szőlőskertek mellett kanyarogva haladt az út. Majd elhagyva a szőlőskerteket is, sziklás erdőben folytatódott. Védett növények sokfélesége, szélsőségesen szárazságtűrő, kövirózsák a sziklában.

Letekintve az út mellett a kilátás is kezd kibontakozni.

Mészkőbe vájt, évszázados történelmi szekérnyomok kanyargósan vezetnek egyre feljebb a hágó felé.

Feltűnik a híres, hírhedt Szoroskő, erre a látványra nem számítottam.

Most nyert értelmet a neve számomra, hogy miért Szoroskő-hágó. Egy szakasza gyakorlatilag 20-30 méteren két kőszikla között húzódik. A Bódva-völgye felől érkezők, és a Bebekek is ezt a szekérnyi szélességű átjárót használták. Nem nagyon szerették, mert gyakoriak voltak itt a rablótámadások. A Sólyomkő váránál mintegy 100 méteres sziklafal alatt levő zsiványbarlang közelsége, még veszélyesebbé tette. Ezért ha nem volt sietős kerülővel a biztonságosabb Szádelői hasadékot használták. Mivel ott két oldalról délről és északról erődítés védte. Nem csak pénz, vagy kincs miatt raboltak, egy levél vagy üzenet elfogása néha sokkal többet ért tartalma miatt, mint pár garas.

Felérve Szoroskő-tetőre szlovák nyelvű turistautat jelző eligazító tábla mutatja Krasznahorka-Rozsnyó irányába az utat.

Közvetlen mellette halad a Pozsony-Kassai út, ( az új Szoroskői út) az-az út amelyet 1800-as évek elején Raisz Keresztély építtetett.

A helyi újságok “Halál-hágónak” nevezik és alagutat javasolnak építeni a forgalmas útvonal számára. Talán 2020-ra tervezik megépítését.

A hágóról szép kilátás nyílott az előttem elterülő kis medencére, a környező hegyekre, a Szlovák-karsztra. Középen gyermekkori álmomban előforduló, vasúti sín fut, ugyanis a hágót már több évtizede vasúti alagút szeli át.

Körtvélyesi halastavak, a távoli hegy alatt (erdőbe) vezető út a szádvári-szekérút, a hegy túloldalán Magyarország.

Hazafelé vettem az irányt, baloldalt fent a támfal, ahonnan a panorámában gyönyörködhettem. Sokat jártam kocsival errefelé, de fentről nem lehet észrevenni, csak hallomásból ismertem az ősi utat melyen a Bebekek, krasznahorkai várukba mehettek. Még a XX. század elején is használták akik gyalogszerrel igyekeztek Rozsnyói vásárokra, vagy a Barkai búcsúra, köztük édesanyám is. Habár csak az út felét tettem meg, mégis boldogság, meghittség kerített, és kerít hatalmába ha a Szoroskő-hágóra vezető útra, túrára gondolok.

Felhasznált irodalom:
Bél Mátyás: Torna vármegye
Szöveg és fotók: Bubenkó Gábor
Szerk.: Vígvári Tamás