A Szádvárért Baráti Kör egyik fő célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük szűkebb s távolabbi hazánkkal, és az itt élő emberekkel Szádvárt és környezetét, mindazon értékeket, melyek megmentésén dolgozunk. Ennek részben saját rendezvényekkel igyekszünk eleget tenni, de időnként lehetőség adódik arra is, hogy a régészeti, műemlékvédelmi és művészettörténeti szakma, és egyáltalán, a várak iránt érdeklődő emberek figyelmét más módon is meg tudjuk ragadni.

Egy ilyen lehetőség volt a Castrum Bene egyesület XX. vándorgyűlése is.

A jó kapcsolatoknak köszönhetően már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, hogy az egyik vándorgyűlés a romjaiból lassan kibontakozó Szádvárt célozza meg, de 2013 tavaszán kezdett igazán beérni az elképzelés. Szögliget Önkormányzata és a Szádvárért Baráti Kör meghívására ekkor választotta a Castrum Bene egyesület Szögligetet, a Szádvár romjai alatt megbúvó falut rendezvénye helyszínéül. Tudtuk, hogy a Művelődési ház elég nagy lesz a konferencia megtartásához, és azt is felmértük, hogy elegendő szállás áll rendelkezésre egy ilyen szintű rendezvény lebonyolításához. Persze a szakmai programot a Castrum Bene állította össze, de nekünk kellett biztosítani, hogy a konferencia résztvevői a lehető legjobban érezzék magukat, technikai akadályok ne legyenek.

Rengeteg tennivaló állt még előttünk, az események az utóbbi pár hónapban gyorsultak fel igazán. A szervezés során az egyesület titkárával, Terei Györggyel folyamatosan egyeztettünk, finomítottunk a részleteken. Szögliget polgármestere, Tóthné Mihalik Katalin, továbbá László János, a Civertan Bt. vezetője és dr. Kovács Lajos, egyesületünk elnöke minden részletre odafigyeltek, minden feladatot meghatároztak és kiosztottak. Felajánlások érkeztek Szögligetről és környékéről, megmozdult a falu, a környék.

Felvettük a kapcsolatot felvidéki várakkal, kértünk tőlük nyomtatott reklámanyagokat, illetve egyeztettünk Martin Sarossy-val, a Sáros várába tervezett túra részleteiről. Szögligeten élő tagtársaink, Miliczki Imre és Tarjányi Katalin megkeresték a helyi művészeket, szállásadókat, vállalkozókat. Kenéz Andrea készítette a gyönyörű, kézzel festett pálinkásüvegeket, és nem győzte hordani a helyi asszonyok által sütött többféle pogácsát.

Mikor május 1-jén megérkeztünk Szögligetre, gyönyörű meleg tavaszi nap sütött, és csendes volt a falu. De mi már tudtuk, hogy a hétvégén nem csak egy hidegfront várható, hanem másnap felbolydul és mozgalmassá válik ez a hely, és alig leplezett izgalommal készülődtünk a vendégek fogadására. Az önkormányzat és helyi önkéntesek segítségével előkészítettük az előadótermet a Művelődési Házban. Összeállítottuk a korábban összegyűjtött nyomtatványokból, reklámanyagokból álló csomagokat, melyet minden résztvevő megkapott. Ezután végigjártuk a szállásokat, beszéltünk a szállásadókkal, és ellenőriztük, hogy minden rendben van-e. Mindenkinek az ágyára egy kézzel festett üveget helyeztünk, benne egy kis helyi pálinkával.

Másnap, május 2-án déltájban érkeztek az első vendégek. A részt vevők mintegy egyharmada vonattal érkezett, őket a Jósvafő-Aggtelek vasútállomáson kisbusszal és autókkal vártuk. A regisztrációt követően mindenkit elkalauzoltunk a szállására. A nagyobb szállásokon volt egy kis kavarodás, nem voltunk biztosak benne, hogy kit, melyik szobába irányítsunk. Erre legközelebb jobban odafigyelünk majd.

Nagy örömünkre azt láttuk, hogy a szakemberek és érdeklődők mellett a jövő szakemberei – egyetemi, főiskolai hallgatók is szép számmal jelentek meg, s végül több mint 80 résztvevő jelenlétében kezdődött el a konferencia.

Szádvár feltárásának és állagmegóvásának eredményei mellett a Szádvárért Baráti Kör is bemutatkozhatott, alkalmunk volt tevékenységünkről ezen a fórumon is beszámolni. Ezután az előadók magyar és szlovákiai várakkal kapcsolatos kutatási eredményeikről számoltak be, részben szlovák nyelven, szinkrontolmácsolással. Amikor lehetőségünk volt, mi is érdeklődéssel hallgattunk bele az előadásokba.

Az étkezések a Holló Vendégház pajtájában történtek, ahol Miliczki Imre és neje Jusztina vendégszeretetét tapasztalhatták meg a részt vevők. Első este a Bódva-völgyi Néptáncegyüttes adott nagy sikerű műsort, másnap a szögligeti Páva Kör – akik közt két egyesületi tagunk is szerepelt – népdalokkal színesített előadásával szórakoztatta a vendégeket. A baráti és szakmai beszélgetések után a kitartóbbak hajnalig táncoltatták a regisztrációnál és a vacsoránál is segédkező szögligeti lányokat.

A konferencia résztvevői meglátogatták a szlovákiai Torna és Sáros várát. Ezekben a várakban a helyi közösségek hozzánk hasonlóan lelkes vármentő munkát végeznek.

.

A kirándulások során rövid sétát tettek Eperjes történelmi belvárosában is, majd a Kassa városa feletti Várhegyet hódították meg. A kirándulásokon résztvevők szállítását az Aggteleki Nemzeti Park és a szögligeti Nova Alpin Kft. támogatta, melyet ezúton is köszönünk. Köszönetet mondunk továbbá mindazoknak, akiknek nevét itt nem volt hely felsorolni, de közreműködésük nélkül nem lehetett volna sikeres a konferencia.

.

Amikor hazaindultunk, úgy éreztük, Szögliget és a Szádvárért Baráti Kör méltó házigazdája volt az eseménynek. A vidám arcok, az új barátságok, az elismerő szavak mind azt mutatták, hogy elértük célunkat, és sokan vissza fognak még térni erre a vidékre a jövőben.

Szöveg: Dobos János,
Fotók: Bubenkó Gábor, Dobos János és Grecmajer Tamás,
Szerk.: vigi