Szádvári élménybeszámoló, avagy Kelemen Bálint kalandjai Szádváron
Sziasztok!
Először is köszönöm Viginek a felkérést élménybeszámoló írására, mivel a szádvári vármentő hetek valódi „élményt” jelentenek számomra. Ekkor ugyanis lapátot és csákányt ragadva kiléphetek az építész szerkesztő programok „papírteréből” az anyagi valóságba, valamint a műemléki elvek útvesztőjéből a veletek való beszélgetésekkel újabb, fontos, az építészeti tervezés során szem előtt tartandó igényeket mutattok meg, amelyeknek ugyan úgy meg kell felelnem egy tervezés során, mint a legmagasabb szintű szakmai elvárásoknak.
Számomra idén a „vármentés” már korábban elkezdődött, hiszen a Csonka-bástyán építési engedélyezési terveit – amelyen ottlétem alatt dolgoztam – a Szádvári Baráti Kör megtisztelő felkérése alapján én készíthettem el. Egy hosszabb folyamat után érkeztem el a csákányozáshoz, amikor is egy sikeres NKA pályázat reményében elkezdtük az SZBK által következő célpontként kiválasztott bástya tervezését. Már maga a tervezési folyamat is felért egy kalanddal, hiszen jelentős változások történtek az építési jogszabályokban, amelyeknek meg kellett felelnünk. Ennek keretében most először a helyreállítási tervekkel meg kellett jelenni a Műemléki Tervtanács előtt. (Itt jelenlétével és hozzászólásával jelentősen támogatta az építési engedély megszerzését a tulajdonos képviselője, Kiss Gábor Iván műemléki vezető menedzser, MNV. Zrt-től, amit ez úton is köszönünk neki. A Múzeum részéről Gál Viktorral, az Egyesület részéről pedig Tomatás Timivel vettem részt a tervtanácson, az előkészítésben és engedélyezési folyamatban nagyban segített Jenei Anita is.) Szerencsére elmondhatjuk, hogy a vár ügyének újabb, jelentős szakembereket sikerült megnyernünk – de ez nem jöhetett volna létre a nélkül a munka nélkül, amelyet Ti, az SZBK rendes és pártoló tagsága, támogatói az elmúlt években és ez alatt az időszak alatt végeztetek.
Prezentációnk tétjét az is növelte, hogy a Tervtanács előtt fellépésünk a vár építészeti oldaláról történő első szakmai szintű bemutatkozása volt (régészeti előadások már eddig is történtek). Fontosnak tartom megemlíteni néhány olyan szakember nevét, akiket személyesen talán nem ismertek, de lelkes munkájukkal nagyban segítettek minket, illetve résztvevői voltak a tervezésnek: Szakáts Miklós statikus tervező, Olajos Csaba építészmérnök, szakértő és Koleszár Károly talajmechanikus. De nem akarok hosszabban belemenni a tervezési folyamat ismertetésébe, hiszen erről kivonatot adtam Nektek, és a keddi ebéd után részletesen elmeséltem egy előadás keretében (remélem élveztétek, de aki erről netán lemaradt, nyugodtan keressen meg e-mailben vagy telefonon, és elmesélem Neki is. :) ) Külön élmény volt számomra ennek az „interaktív” előadásnak a helyszínen történő megtartása, háttérben az előadás tárgyával, a Csonka-bástyával.
.
Magán a Vármentő héten csak két napot tudtam részt venni. Az első nap fűkaszáztam, hiszen az akkori tervek szerint rögtön folytatódott volna a vár felmérése. Ebbe a várhatóan monoton munkába egy kis izgalmat vitt, hogy miután első nap hajnalban felkaptattam a várba, alig kezdtem el a munkát, máris kiesett és elveszett a kasza zsírzógombja. A lyukat végül egy nájlonba bugyolált, és a nadrágom belső zsebéből kivágott textildarabbal lefojtott, helyszínen faragott fadugó segítségével sikerült betömni és újra működőképessé tenni a kaszát. Végül lekaszáltam még a Szibilla pincében lévő csalánt is (folyamatos problémát jelentett, hogy a csalánból finom rostok kerültek be a kasza fejének forgórésze alá, és előbb-utóbb beszorult a fej. Kíváncsi vagyok, Lajos és Tomi hogy oldották meg ezt a problémát a tavaszi fűkaszázásuk alkalmával.) A második nap a „bányászok” értő irányítása alá kerültem, sittet lapátoltunk és csákányoztunk keményen, mint mindenki más a többi árokban. :)
Elutazásom után napi szinten folyamatosan konzultáltam Gál Viktorral a fejleményekről, és az eddigi beszámolóknak köszönhetően is úgy érzem, mintha végig ott lettem volna Veletek, és semmiről nem maradtam le. Örömmel értesültem arról is, hogy Kenéz végül megkapta a jól megérdemelt jutalmát. :)
Végezetül: hajrá, előre a megkezdett úton, fantasztikus amit csináltok! :)
Tisztelettel és barátsággal: Kelemen Bálint építészmérnök, a vár építész tervezője
Szöveg: Kelemen Bálint
Fotók: Albert Ferenc, Grecmajer Tamás, Molnár Tamás, Szatmári Tamás, Vígvári Tamás és Vinis Zoltán
Szerk.: vigi
Szia Bálint!
Először is: a fűkaszálás során nekünk is problémát jelentett a csalánrengeteg. Ha megakadt, akkor bicskával igyekeztem levágni róla az akadályt jelentő csomót. De valóban gyakorta megakadt a bestye gépezet… :-(((
Másodszor: szívből remélem, hogy a Csonka-bástya építészeti tervezésével egy hosszú-hosszú együttműködési folyamat veszi kezdetét köztünk {SZBK} és közted, mint az egykori Bebek-vár felkért építésze között. Mi szeretnénk ha a vadregényes természetben emelkedő várrom, bár tudjuk hogy a megmaradása érdekében be kell avatkoznunk, de megmaradna a legteljesebb formában harmonizálva a környezetével. Tehát csak a legszükségesebb állagvédelemmel kiegészítve, a területen padokkal ellátva szolgálná a Szádvárra látogató kirándulók pihenőhelyét.
— Nagyon Várbarát