A Partiscon TDK (Tudományos Diákkör) előadás sorozatának keretében meghívta a Szádvárért Baráti Kört, hogy mutassa be a működését, tevékenységét.
Az előadásnak a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara adott helyet.

Az előadók a következők voltak:
– Sipos Sándor: Örökségvédelem és régészet civil szemmel
– Gál-Mlakár Viktor: Állagvédelem és régészeti kutatás Szádváron

Az egyetemi előadások során most először mutatkozott be örökségvédelemmel foglalkozó civil egyesület a hallgatóságnak az előadások keretein belül.
Kellemes meglepetésként ért, hogy sokan voltak kíváncsiak a Szádvár kapcsán elindult kezdeményezésre, kutatási eredményekre.

Az előadást Sipos Sándor kezdte, aki egy civil szemüvegén át mutatta be a Szádvárért Baráti Kör megalakulásának körülményit, immáron 6 éves történetét, illetve beszélt a Baráti Kör rövid és hosszabb távú terveit. Az előadás második részében ismertette a civil szervezetek társadalmi szerepét, az egyénre gyakorolt hatását, és nem utolsósorban személyiségfejlesztő jelentőségét. Azt hiszem, sokan megértettük, egy sikeres társadalom olyan emberekből áll, akik nem restek önként szolgálni a közt ahelyett, hogy mindenkor külső segítségre támaszkodnának.
– Annak ellenére, hogy Sipos Sándor most adott elő először véleményem szerint remekül csinálta! –

Ezt követően Gál-Mlakár Viktor szakmai szemmel folytatta az előadást, melyben tisztázta a vár elhelyezkedését, topográfiai helyzetét. Ismertette a vár szerkezetét az új felmérés alapján készített alaprajz és 1-2 légi fotó segítségével, majd bemutatta a vár történetét a kezdetektől az erősség lerombolásáig (értem itt az 1688-as császári pusztítást). Ezek után a várral kapcsolatos történeti forrásokat, térképi ábrázolásokat (I. és II. katonai felméréseket), metszeteket, alaprajzokat láthattuk, napjaink eseményeivel bezárólag. Majd rátért a 2008-as évtől megkezdett állagvédelmi és régészeti munkák bemutatására évenkénti lebontásban.

Összefoglalta a 2008-as első állagvédelmi munkát, ami a Lisztes bástyánál történt, a 2009-es Külső-vár déli falának konzerválását, a 2010-es Porkoláb fal állagvédelmét, valamint a 2011-es Külső-vár északi falának konzerválását. Természetesen beszélt a 2010-es szondázó régészeti kutatásról, és a 2011-es nagyobb léptékű régészeti feltárásról is.

Mindezeket képekkel illusztrálva ismertette, magyarázva az állagvédelemnél illetve a konzerválásnál bekövetkezett állapotváltozásokat. A régészeti feltárást a kutatóárokról, és nem olyan régen restaurált leletanyag szép és érdekes darabjairól készült fotók segítségével foglalta össze.

– Véleményem szerint jól összefoglalva adta elő az előadás szakmai részét, tanulságos volt! –

Nagyon örültünk a résztvevőktől kapott elismerő szavaknak, sokan kívántak kitartást a munkánkhoz.

Sipos Sándor: „Annak ellenére, hogy ez volt az első előadásom nagyon jól éreztem magam. A sok bátorító és kíváncsi tekintetnek köszönhetően bennem kellemes élményként maradt meg a találkozó! Bízom benne, hogy a résztvevők közül többeket viszontláthatunk majd a Várban a nyári ásatáson!”

A Szádvárért Baráti Kör nevében is szeretném megköszönni mindenkinek az érdeklősét és a két előadónak, hogy tapasztalataikat, tudásukat megosztották a résztvevőkkel!

képek és szöveg: Grecmajer Tamás