A márciusi időjárás a kegyeibe fogadta a XII. Vármentő Napokra érkező társaságot, hiszen hétágra sütött a nap a Ménes-patak völgye felett. A szokásos helyszínen, a Szalamandra-ház előtti térségen gyülekeztünk össze, hogy kitárgyaljunk az elmúlt időszakban velünk történt eseményeket. Majd adott jelre nekivágtunk a Várhegy oly jól kitaposott ösvényének.

Szádvár látképe az Óvár-tetőről

Fent régi ismerősként üdvözöltük az időtől megvénült falakat, amelynek minden kövéhez fűződik valami élményünk az elmúlt hat esztendőből. Rövid munkavédelmi oktatás után mindenki nekifogott az elmaradhatatlan sarjazáshoz. Mert csak a régebben kivágott növényzet csonkjaiból ezerszámra kibújó friss fattyúhajtások nyesegetésével biztosíthatjuk, hogy a műemlék belső területe és közvetlen környezete átlátható és átlábolható legyen. Gondolom, hogy senki sem szeret nyári szezonban rövidnadrágos turistaként egy vadrózsatüskékkel és csalánmezőkkel nehezített várromban barangolni. Hát mi sem akarnánk, hogy ilyenné váljon az egykori Bebek-vár területe. A déli órákban egy helybeli vállalkozó jótéteményeként nagy kosarakban felérkezett a menázsi, amit a hegyi levegőn jó étvággyal falatoztunk. Köszönjük szépen! Majd tovább folytattuk a munkát, egészen a kiszabott idő leteltéig. Este a Holló-vendégház pajtájában bőséges vacsora várt ránk. Utána az SZBK tagjai számára a közgyűlésen ismertették az idén rájuk váró feladatokat. Lesz bőven vármentő munkánk, ezt már elárulhatom.

Pillanatképek a XII. Vármentő Hétvégéről

A szombati napon tanulmányi kirándulásra indultunk a Ménes-patak völgyének túloldalán emelkedő Óvárhoz. Az 382 méter magas csúcsra kanyargós szerpentin vezetett, meredélye kivette lábainkból az erőt. Az ellipszis alakú magaslatra felvezető oldalt szárazárok határolta, amit napjainkban mély avarszőnyeg borít. Más felszíni nyoma nem maradt az egykori erősségnek. Rövid pihenő után Gál-Mlakár Viktor régész, a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa ismertette velünk az Óvárról szóló kevéske információt. Nagyon sok még a rejtély körülötte, a terület régészeti kutatása lenne kívánatos. Tehát Szádvár megismerése és megóvása mellé felsorakozott Óvár titkainak feltárása is, mint a jövő feladatainak egyike.

Gál-Mlakár Viktor régészünk ismerteti velünk Óvár történetét

Mivel is zárhatnám a soraimat? Minden résztvevőnek megköszönve az áldozatos munkáját, találkozzunk ismét a nyár folyamán Szádvárban! A részletes programokat a honlapon fogjuk közölni.

Írta: Szatmári Tamás
Képek: Szatmári Tamás és Vigi
Szerk.: Vigi