A Felső-magyarországi Várak Egyesületének egyik rendezvényén ismerkedtem meg Sedenszki Imrével, Ónod alpolgármesterével, aki munkakörénél fogva felelős a turizmusért és a várért a községben. Megbeszéltük, hogy alkalomadtán kilátogatok hozzájuk, megnézem, milyen állapotban van a vár, elbeszélgetünk terveikről. Erre a találkozóra 2010. február 4-én, csütörtökön került sor. Mivel Ónodon minden hónap első csütörtökjén országos állat- és kirakodó vásár van, így legalább ott is szétnézhetek.

Ónod vára „Castrum Olnod”

Röviden a vár történelméről. Építését Czudar Péter kezdte el 1350 körül. Fiai – Simon és Jakab – folytatták a munkát és 1413-ban készültek el vele. Neve az akkori oklevelekben „Castrum Olnod” néven szerepel. A család kihalása után elég gyakran cserélt gazdát. Tulajdonosa volt többek között Rozgonyi János, Török Imre, Perényi Péter, Báthori István, Rákóczi Zsigmond.
Eger várának eleste után az ónodi vár jelentősége megnőtt. Az 1602. évi országgyűlés véghelynek nyilvánította, és elrendelte a vár megerősítését. 1639-ben a török gyújtotta fel, de 1655-re helyreállították, huszárvárral egészítették ki, valamint az egészet fapalánkkal kerítették be. Ez időben 500 lovas és 400 gyalogos volt az őrség létszáma.
1670 és 1711 között többször kerül hol kuruc, hol labanc kézbe. Állaga egyre romlott. A Rákóczi szabadságharc után a vár hadi jelentősége megszűnt, a még álló épületrészeket magtárrá alakították át. A Sajó 1845-ben a vár északi, 1855-ben pedig a középfalát pusztította el. Azóta napjainkig csak egyes részeit állították helyre.
A községhez kapcsolódó legjelentősebb történelmi esemény az 1707 májusában tartott ónodi országgyűlés volt. Azonban ezt a Sajó áradása miatt nem a várban, hanem a közeli Köröm falu mezején tartották. Az országgyűlésnek három lényeges programpontja volt: a gazdasági nehézségek leküzdése, a hadsereg és az államszervezet megerősítése, valamint a Habsburg-ház trónfosztása. Rákóczi jelenlétében tartott országgyűlésen június 6-án véres inzultusba fajuló vita kezdődött. Turóc vármegyei követek – Rakovszky Menyhért és Okolicsányi Kristóf – a rézpénzzel kapcsolatos vita során önző érdekek követésével gyanúsították meg a fejedelmet. Rákóczi elkeseredésében kilátásba helyezte lemondását. Károlyi Sándor és Bercsényi Miklós felháborodásukban lekaszabolták a turóci követeket, a fejedelmi hadak pedig féltve Rákóczi életét, az országgyűlésre irányították ágyúikat. Két festőművészünk – Orlay Petrich Soma és Than Mór – megörökítette vásznán ezt a jelenetet.

A vár jelenleg a magyar állam tulajdona, kezelője a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság. Vendéglátóm szerint a vár helyreállítására a tricentenárium nyújtotta volna a közel múltban a legjobb alkalmat. Készültek is tervek több változatban, azonban ezek megvalósításához nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű pénz. Így csak a DK-i sarokbástya és az ágyúdomb került felújításra.

Téli pillanatképek a várról

 2009 nyara óta a vár udvarán a Herman Ottó Megyei Múzeum munkatársai végeznek feltárást és leletmentést. A téli időjárás miatt a munkák jelenleg szünetelnek. A kutatóárok fölé tetőt ácsoltak és várják a tavaszt.
A fényképkészítés után kilátogattunk a híres vásárba, ami nem okozott csalódást. A helypénzek és a parkolási díjak valamit enyhítenek a község nehéz pénzügyi helyzetén, de ebből sajnos nem futja a vár felújítására!

Szöveg és kép: Fekete Dénes, Szerk.: Vígvári Tamás