A Felső-magyarországi Várak Egyesülete, a Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési program keretében, 2010. május 27-28-án, Sirokon tartotta soros összejövetelét a turizmusfejlesztés és hasznosítás témakörben.

A rendezvényen a következő előadások hangzottak el:

– az idegenforgalom szerepe a magyar-szlovák kapcsolatokban és a határon átnyúló együttműködésben;

– az Északi Várak Útján Kulturális Útvonal nemzetközi fejlesztése, a hálózatépítés projekt aktualitásai;

– termék hátán a várba;

– a cseszneki vár és az Öreg-Bakony turisztikai hasznosítása napjainkban;

– a műemlék felújítás pozitív és negatív következményeinek meghatározása a regionális idegenforgalom szempontjából;

– a lublói vár és skanzen hasznosítása a felső-szepességi idegenforgalomban;

– Krasznahorka – a magán családi múzeumtól a modern intézményig;

– a diósgyőri vár turisztikai hasznosításának lehetőségei;

– Hollókő – újítások és turisztikai lehetőségek a várban;

– a füzéri vár turisztikai hasznosításának eredményei és lehetőségei.

Az előadások szinkrontolmácsolással mentek, tekintettel a magyar, illetve szlovák hallgatóságra. Egy-egy blokk zárásakor alaposan megbeszéltük az elhangzottakat, ki-ki elmondta tapasztalatait, észrevételeit a témával kapcsolatban. A programban a siroki és a kisnánai vár bejárása és megtekintése is szerepelt.

  A siroki várban Lakatos István polgármester úr volt a kalauzunk. Először röviden ismertette a vár történetét, majd a hamarosan beinduló fejlesztésekről beszélt.

 

A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival, a 296 m magas Várhegy tetején. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlik vissza, akik a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után benyomuló szláv törzsek szállták meg a VIII. század idején, és saját céljaik számára megfelelően átépítették. A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetségbirtoka lett, akik a régi pogány időkben emelt várat jelentősen átalakították, és a mai fellegvár helyén új jóval erősebb várat építettek. Mindezekre a régészeti feltárásokból derült fény. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet, amikor a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon leszármazótól, Demetertől, Anjou Károly parancsára, Dózsa erdélyi vajda, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták a várat.
A XIV-től a XVI. század végéig a vár tulajdonosa volt többek között Tari László káptalan, Guthi Országh Mihály, Kompolti Miklós, enyingi Török Ferenc, Nyáry Pál.
1588-ban a vár elég rossz állapotban volt, így 1596-ban Eger várának, elestének a hírére Kótaji Benedek, és Helmeczy János várnagyok a kevés számú őrséggel, rossz felszereltséggel együtt a várat elhagyták, így még abban az évben Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás nélkül foglalták el. A hódítók gondot fordítottak a siroki várra, melynek külső falait egy lebontott templom köveivel vastagították meg. Ám amikor Doria János 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett, és a várból kivonult, ostrom nélkül feladva a várat, sőt még a felszerelésük és élelmük egy részét is ott hagyták. A vár elvesztette hadi jelentőségét, idővel állapota tovább romlott.
1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki komoly anyagi erőket megmozgatva rendbe hozatta a várat és császári őrséggel látta el. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők – akkoriban minden potenciális várat – így a siroki várat is felrobbantották (1713), hogy elkerüljenek ehhez hasonló katonai vonatkozású rebelliót. A vár ettől kezdve pusztult, csak várromként volt nyilvántartva, az osztrák vezetésnek nem állt érdekében rendbetételét finanszírozni.
A külső várat legutóbb az 1970-es években tárták fel Kovács Béla régész vezetésével. A földalatti folyosókat, termek egy részét megtisztították a törmelékektől.
2011-ben megnyílhat a „Végvárak világa” barlangvár és turisztikai központ a siroki Vár-hegyen. A fejlesztési tervet a várrom vagyonkezelője, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága dolgozta ki, és 320 millió forinttámogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program pályázatán.
Az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával hazánk egy jelentős várában történik meg a műemléki felújítás (kapu és környezetének rendbetétele, alsóvári udvar és kilátó teraszok kialakítása, fedett és zárt terek kiépítése, alsóvárból felvezető sziklafolyosó környezetének kialakítása, kiállítási installációk).
Rendezvényi helyszín kialakítása a vár környezetében (térrendezés a várnyeregben, a vár díszkivilágítása). A vár ismét jól láthatóvá válik minden irányból és napszakban. A kitisztított vároldalban várostromok, romantikus szellemtörténetek adhatók elő. A kialakításra kerülő geológiai tanösvények megismertetnek a táj egyedi látványosságaival, különlegességeivel.
„Országh Kristóf rendezvényház és információs központ” létrehozása a tájházban. A korábban felújított tájház hátsó helyiségeiben berendezésre kerülő szobákban az érdeklődők megismerkedhetnek a táji hagyományokkal, mesterségekkel.
A kisnánai várban Koncsos Sándor polgármester úr vezetett végig bennünket. Építése a 11-12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka családot teszik meg építtetőnek.

Első ismert birtokosa Csobánka Pál, azonban az Árpád-ház kihalása után Károly Róbert ellen fordult, így a későbbi király a területet elvette tőle, s ugyane nembeli Kompolti Péternek adományozta. Halála bekövetkeztével Gergely fia örökölte a teljes földterületet, ki Nánairól Domoszlayra változtatta nevét. A család nevei apáról fiúra változtak, így amikor Luxemburgi Zsigmond az 1415. évben Domoszlay Mihály fiának, Lászlónak adta, Kompolti László került az oklevélre. Így megerősítette a család tulajdonjogát a vár felett. Kölcsönös örökösödési szerződés útján a Guthy Országh család birtokába került. 1543-ban Losonczy István azonban még hivatalos gazdája, Országh László halála előtt elajándékozta rokonának: Móré Lászlónak. Móré ingerelte kisebb csapásokkal a törököket, kereskedőket ölt meg, fosztott ki, rabolt, ezért a törökök elfoglalták a várat.
1560 után a várat már nem állították helyre. A török uralom után a vár több birtokos kezén is megfordult, akik azonban nem laktak itt, így a környékbeli lakosság építőanyagként használta a várat. 1940 körül Nána község leventéi gyakorló terepet alakítottak ki a várban és feltárták a gótikus vártemplom belsejét. A vár legutolsó feltárása 1962-66 között történt, helyreállítással egybekötve.
A község a vár helyreállítására 330 millió forintot nyert. A munkák már megkezdődtek, befejezésük a jövő év végére várható.

Megújul a tájház, vizesblokk épül, részben helyreállítják a vár bejáratát s ezzel zárhatóvá teszik, leszigetelik a boros pince tetejét, kézműves foglalkoztató épületeket húznak fel. Felújítják a szabadtéri bemutató helyeket, a toronyba új csőfeljárót építenek.

Sok sikert a várak helyrehozatalához! Jövő nyáron már ajánlom mindenkinek felkeresni ezeket!

Szöveg és kép: Fekete Dénes, Szerk.: Vígvári Tamás